Gellért, Mercédesz
12 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Génmódosított spórákkal permeteznék a terményeket

2020.06.08. 12:04

A Harvard Egyetem kutatóinak Science-ben megjelent tanulmánya felveti, hogy a haszonnövények termését kódot tartalmazó DNS-ű gomba- vagy baktériumspórákkal kéne permetezni. Bár a terv egy tökéletes világ-összeesküvés terve is lehetne, valójában a célja az, hogy könnyen nyomon követhetővé váljanak a súlyos élelmiszer-mérgezési incidensek. 

A kutatók genetikailag terveztek olyan élesztőket és baktériumokat, amelyek DNS-ébe egyedi azonosításra alkalmas kódrészleteket ültetettek. Emellett kifejlesztették az ezek felismerésére képes gyorsteszteket is. A terv szerint, ha valaki olyan terménytől betegszik meg, amelyeket ilyen (semmiféle egészségi kockázatot nem jelentő) spórákkal permeteztek be, akkor a DNS-kód leolvasásával azonnal azonosítani lehetne a termőhelyet, a termelőt, a kereskedőt, és a teljes élelmiszerláncot.

A spórák jellegzetessége, hogy nagyon ellenállnak a környezeti megpróbáltatásoknak, így még a sütés sem tesz bennük kárt, a "DNS-vonalkód" értelmezhető marad. A globális mezőgazdasági termelés korában nagyon nehéz azonosítani egy-egy összetevő származási helyét,

így az élelmiszer-mérgezések is alig visszavezethetők a forrásig.

A WHO összesítése szerint minden tizedik ember megbetegszik a fertőzött élelmiszertől minden évben, és 400 ezer meg is hal a betegség következtében. A tömeges mérgezési incidensek visszakövetése legjobb esetben is több hetet vesz igénybe, így a gyors reakció a jelenlegi lehetőségek közepette gyakorlatilag lehetetlen.

A vizsgálatban Bacillus subtilis baktériumokat és Saccharomyces cerevisiae gombákat (sörélesztőt) módosítottak genetikailag, DNS-ükbe ültettek egy úgynevezett vonalkód-szekvenciát. A biztonság kedvéért a baktériumok genomjából eltávolították azokat a géneket, amelyek szükségesek, hogy a baktérium kijöjjön a az alvó spóraállapotból (tehát képtelen aktiválódni). Még az élesztőt is elölik a permetezés előtt, bár

ez a gomba jelen van minden erjesztett élelmiszerben a kenyértől a kovászos uborkán keresztül az alkoholig.

A permetezett spórák tartósságát úgy vizsgálták, hogy különféle felületekre fecskendezték őket. Azok hónapok múltán is kimutathatók maradtak, noha a felületeket kiporszívózták vagy letörölték. Az éles kísérletekben a spórákat cserepekben nevelt növények levelére permetezték (minden cserépre egyedi DNS-ű spórákat). Majd egy héttel később meghatározták, hogy a begyűjtött levelek mely cserepekből származtak - és sikerült.

Mielőtt nagyon tiltakozni kezdenének, hogy baktériumspórákat permeteznek a növényekre, jó tudni, hogy sok biogazdaságban is ugyanezt csinálják, csak nem hatástalanított, hanem nagyon is élő baktériumokkal, rendszerint Bacillus thuringiensisszel (Bt-vel). A spórákat a vegyszeralapú permetezőszerek helyett használják, akik szerint azok használata egészségügyi veszélyt jelent.

A kutatócsoport megvizsgált 24 boltban vásárolt élelmiszert, és tízen találtak Bt-spórákat.

Szerintük akár e Bt-törzsekhez is lehetne adni génmódosított, visszakövethető spórákat. Amerikában a módosított Bt-törzseket már engedélyezték a mezőgazdasági termelésben, így a hatósági eljárással sem lehet különösebb probléma. Persze az emberek meggyőzése más lapra tartozik.