Krisztina
19 °C
25 °C

Először közelítette meg a Napot az európai űrszonda

2020.06.15. 15:41

Először haladt el a Naphoz közel, mintegy 77 millió kilométeres távolságban hétfőn a Solar Orbiter (SolO) európai űrszonda – azaz a SolO ma érte el röppályájának a Naphoz legközelebb eső pontját, az úgynevezett perihéliont. A Föld átlagosan 149 millió kilométer távolságra kering a Nap körül, ami azt jelenti, hogy az Európai Űrügynökség szondája ennek a távolságnak nagyjából a feléig jutott heliocentrikus pályáján, azaz jelenleg valahol a Merkúr és a Vénusz pályája között halad. A következő években ennél is közelebb kerül, lesz, hogy a Merkúrénál is szűkebb pályán mozogva, 43 millió kilométerre is megközelíti a csillagot:

A Solar Orbiter feladata az, hogy új információkkal segítse a Nap dinamikájának megértését. Az Európai Űrügynökség (ESA) által februárban útnak indított szonda missziója első négy hónapjában hosszú ellenőrzésen esett át. A mérnökök átvizsgálták a SolO rendszerét és beüzemelték tíz tudományos műszerét.

A misszió teljes tudományos szakasza 2021-ben kezdődik, amikor a SolO mind a tíz műszere megkezdi megfigyeléseit, tehát még egy évre van szükség ahhoz, hogy minden rutinszerűen működjön a szondán. A magnetométer (MAG) viszont már működésbe lépett: ez a műszer érzékeli a napszél - a Napból érkező, elektromosan töltött részecskék - mágneses mezőit. A szonda már most rögzíti a Napból kilökődő anyagok hatására keletkező zavarokat.

Tim Horbury, a MAG-ot fejlesztő kutatócsoport vezetője, az Imperial College London kutatója elmondta, hogy már február 24-én bekapcsolták a műszert. A korai kezdet lehetővé teszi azt is, hogy a londoni tudóscsoport közös méréseket végezzen az ESA BepiColombo nevű missziójának magnetométere segítségével. Ez utóbbi szonda a Merkúr felé tartó útján áprilisban ismét megközelítette a Földet. A két misszió így egymáshoz viszonylagos közelségben tudta érzékelni a napszelet.

A SolO egyik következő fontos eseménye december végén a Vénusz melletti elröpülése lesz, amely a Nap irányába való továbbhaladását segíti a gravitációs parittyahatással. Az európai napszonda mintegy 500 ezer kilométerre fog akkor elhaladni a bolygó felszíne felett.

(MTI/ESA)