Mitől modell a járványmodell?

Az  Érintő  Elektronikus Matematikai Lapok  júniusi számának több cikke is a járvány matematikájáról szól. Ahogy a cikkek időszerűségének indoklásaképpen írják,

Az utóbbi hónapokban mindannyian arra figyeltünk, hogy orvosok, biológusok, politikusok hogyan prognosztizálják a koronavírus-járvány lehetséges terjedését, tetőpontját, második hullámát vagy teljes eltűnését. A laikusok számára is kiderült, hogy milyen alakú a járványgörbe, és hogy hazánkban a karantén és a vészhelyzet intézkedéseivel a görbe ellaposítására törekednek.

Matematikai modellekről lehetett hallani és statisztikai mintavételekről (tesztek, szennyvíz), amelyekből nagy pontossággal kiderül, hány fertőzött van Magyarországon. A matematikai modellek önmagukban nem elegendőek a járványhelyzet kezelésére, azonban a valóság visszacsatolásával és a tényadatok alapján a paraméterek megváltoztatásával nemcsak előrejelzésekre, hanem a folyamat irányítására is alkalmasak.

Simon L. Péter egyetemi tanár, az ELTE Matematikai Intézete igazgatója cikkében a modellek általános tulajdonságairól, illetve a járványok követésében játszott központi szerepükről ír. Mint írja, "a mostani kutatások tárgya éppen az, hogy ezek a modellek mennyire illeszkednek jól az adatokhoz, és a folyamat irányításában hogyan használhatók, milyen korlátozások bevezetését mutatják leghatékonyabbnak.

Ezeken felül, ha az oltóanyag elkészül, akkor annak eldöntésében is segítenek, hogy a társadalom mely csoportjait milyen sorrendben célszerű beoltani, hogy minél hamarabb visszatérhessen az élet a megszokott kerékvágásba."