Több mint 30 gyógyszer maradványát találták meg a budapesti ivóvízben

Több mint 52-féle gyógyszerhatóanyag dunai jelenlétét mutatta ki egy friss tanulmány, amiből 32 jut el a budapesti ivóvízbe – írja a Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap.

Budapesten és környékén két nagy vízmű nagyjából kétmillió embert lát el olyan ivóvízzel, amit parti szűréssel tisztítanak, tehát a pleisztocén kori homok és kavicsrétegen át. A gyógyszerhatóanyagok az emberi anyagcsere, valamint a wc-n lehúzott gyógyszerek révén kerül a Dunába. A magyar kutatók kíváncsiak voltak, hogy a parti szűrés mennyire hatékony ezek ellen. Az eredményeiket bemutató tanulmány az Environment Pollution nevű szaklapban jelent meg.

Egy 100 folyamkilométeres szakaszon 107 mintát vettek a Dunából, környező kutakból pedig közel 100-at. Azt vizsgálták, hogy egyes hatóanyagok milyen gyakoriak, milyen koncentrációban jelennek meg, illetve mennyire hatékonyan szűri ki ezeket a parti szűrés.

A keresett 111 hatóanyagból 52-t találtak meg a Duna vizében, minden mintában legalább 15-félét. Tíz vegyület fordult elő legalább 80 százalékos gyakorisággal. A leggyakoribb a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére használt bisoprololt (107 minta, 100 százalékos gyakoriság, átlagosan 3,80 ng/liter) volt, és csaknem mindegyikben találtak metoprololt (105 minta, 98, 1 százalékos gyakoriság, átlagosan 11,4 ng/liter). Ösztrogént a minták 42 százalékában találtak (ez gyakran női fogamzásgátlókból kerül a vízbe). Antibiotikumok maradványait nem találták, de ez azért lehetett, mert a teszt erre nem is volt alkalmas.

A parti szűrés 95 százalékos hatékonyságot mutatott, az 52 dunai hatóanyagból 32 kerül az ivóvízbe, a karbamazepin, a lidokain, a tramadol és a lamotrigin esetében ugyanakkor alacsony szűrési hatékonyságot figyeltek meg. A karbamazepin a dunai és az ivóvízminták legalább 90 százalékában jelen volt, és a koncentrációja sem csökkent a szűréssel.

Azt is észrevették, hogy a két forrásban mért koncentráció között nincs összefüggés. Az egyes kutak szűrési hatékonysága véletlenszerű, függ a természetes szűrőréteg kémiai és egyéb jellemzőitől.

Bár a koncentráció első ránézésre nem tűnhet magasnak, de a hatóanyagok könnyen okozhatnak egészségkárosodást. Épp ezért az Európai Unió 2001-ben írt egy listát a környezetre jelentősen kockázatos anyagokról, amit már kétszer frissítettek, jelenleg 33 anyag vagy anyagcsoport szerepel rajta.