Megalapozza a jövőt a Surface Pro X

Közel húsz évvel ezelőtt kántálta a Microsoft akkori vezére, Steve Ballmer, a legendássá vált performance-án, hogy a cégnek a fejlesztők, a fejlesztők és a fejlesztők a legfontosabbak a sikerhez. A Surface Pro X nevű tabletjük az ékes bizonyítéka annak, hogy a felhívása ma is érvényes.

A Surface Pro X tablet pár hónapja kapható, a Microsoft hazai képviselete most jelezte, hogy elérhető tesztre, de talán jobb is így az időzítés. Az ő szempontjukból mindenképp, hiszen egészen friss az a történet, hogy a rivális Apple Mac számítógépei hamarosan ARM alapú rendszerek lesznek, és a Microsoft mindenki előtt lobogtatni tudja, hogy ők már megtették a lépést, kapható az Intel processzor helyett ARM-ot használó Surface.    

Ennek a váltásnak olyan előnyei vannak, amit a felhasználók túlnyomó többsége nagyra értékel: jelentősen megnő az akkuidő, miközben vékony marad a gép, és teljesen természetes, hogy van beépített mobilnet. A Surface Pro X ugyanolyan szexi, mint az iPadek. Vékony, mint egy színes magazin, a kijelző méretes, munkára jól használható. Bár a Surface Pro X egy kicsit nehezebb, mint a 12,9 hüvelykes iPad, cserébe gyárilag benne van egy hibátlan támaszték, amihez az iPadnél legalább egy Smart Cover tokot kell venni, és azzal együtt már az Apple gépe nehezebb.

A portokban lévő különbségek is egyértelművé teszik, hogy az Apple iPad még mindig csak egy nagyra nőtt iPhone, miközben az Microsoft a számítógépek irányából közelítette a témát, és ennek megfelelően nemcsak két usb type-c portot kapunk, hanem még az ssd tárhely is cserélhető, ami elképesztő kuriózum ebben a termékkategóriában. Ezt mondjuk nem érdemes házilag intézni, mert akkor ugrik a garancia, de nagyon előremutató a bővítés lehetősége, hogy lehet alacsonyabb árszintről indulni, és később tuningolni. Egyedül a RAM mennyiségét érdemes jól belőni, legalább 4-5 éves időtartammal számolva egyértelműen a 16 GB-os modellt kell választani. Két usb porttal az sem nagy tragédia, hogy nincs hely microSD memóriakártyának, tudunk az egyikbe kártyaolvasót, a másikba plusz egy perifériát helyezni.

Az usb-c portokra külső kijelzőt is köthetünk átalakítóval, a Surface Pro X a 4K felbontást is bírja, ugyanakkor hiányzott a jack aljzat, meglepő volt, hogy kihagyták. Érdemes egy jó bluetooth fülest szerezni a Pro X-hez, vagy olyan kombinált átalakítót, amelyen HDMI-t, Ethernetet és jack aljzatot is kapunk.  

Van képük hozzá

Kiváló a 2880×1920 pixeles és 13 hüvelykes kijelző minősége, alkalmi filmnézéshez a beépített hangszórók is remekül szólnak, méretükhöz képest elég erősek. A beépített  kamera is jó minőségű, az előlapi 5 megapixeles online konferenciázáshoz megfelelő, a hátlapi 10 megapixeles és 4K-s szenzor alkalmi fotózáshoz és videózáshoz pont elég. Az előlapi kamerának köszönhető, hogy a Windows Hello arcfelismeréses rendszere pillanatok alatt feloldja a kijelzőzárat. Elég ránézni a tabletre, és máris bent vagyunk a fiókunkban.

A kijelzőhöz tartozik még a Surface Pen témája, hiszen a tablet egyik legfőbb ereje elvileg abban rejlik, hogy képesek vagyunk digitális tollal írni és rajzolni rá. A tesztgépet egy felcsatolható Surface Signature billentyűzettel kaptuk meg, mégpedig a tollat is tartalmazó verzióval. A billentyűzetet erős mágnesek rögzítik a tablethez, és remek élmény rajtuk gépelni, amennyiben a lapjával ráterítjük az asztalra. Ha magasabb állásban használjuk, úgy pattognak rajta az ujjaink, mint valami miniatűr trambulinon. Ebben a billentyűzetben van kialakítva egy mélyedés a tollnak, amely nemcsak az elvesztését akadályozza meg, hanem tölti is a rajzeszközt.

A Microsoft igazán megkérdezhette volna a régi kedvelt partnerét, a Samsungot, hogy mit művel ezen a fronton. A Galaxy Tab S6 tablet sem kapott magyar betűkiosztást a billentyűzetes tokjához, viszont az amerikai helyett brit készletet választották, amelyen megvan az í betű helye, a briteknél ugyanis kisebb a bal Shift, és ott van egy plusz gomb. Meg lehet nézni a brit Guardian tesztjét, náluk pont olyan billentyűzet van a képeken, amilyet idehaza kéne teríteni. Ezen azért már lehet vakon gépelni. A másik problémát a toll és a Windows 10 kombinációja jelenti, az operációs rendszer ugyanis nem támogatja a magyar kézírás-felismerést.

Ez vérciki, mert a Microsoft sokkal régebben kezdett érintőkijelzős eszközöket árulni, gondoljunk csak a 2000-es évek érintőpálcás egykori Pocket PC-ire, mégsem tudta megugrani azt a szintet, ami a Samsungnak 8-9 év alatt sikerült: a Galaxy Note és a Tab kiválóan felismeri a kézzel írt magyar szöveget. Kicsit unalmas, hogy mindig a lokalizáció hiányára kell panaszkodni a Microsoftnál.

Arra lenne érdemes odafigyelnie még a Microsoftnak, hogy a rivális platformok, az iPadOS és az Android egyaránt használnak gesztusvezérlést, a kijelző szélérő befelé suhintó ujjainkkal könnyebb navigálni ezeken a platformokon, több funkciót érünk el, mint a Windows 10-en. 

A jövő még mindig karnyújtásnyira van

Az ARM csip teljesítményére általában nem volt panaszunk, a natív alkalmazások gyorsan futottak, ám ez igen szűk kör. Erről szólt a cikk bevezetése, hogy a Microsoftnak villámgyorsan maga és az ARM mellé kell állítania a fejlesztőket, minél többen írják át az x86-os Intel csipeken futó szoftvereiket az új architektúrára. Van a Windows 10-ben emuláció, ám az 32 biten fut, és emiatt például az Adobe Photoshopnak nem tudjuk futtatni a legfrissebb verzióját, hanem csupán a 2018-ast. És azt is elég bonyolult felhekkelni a rendszerre, nem két kattintás a beszerzése, ami teljesen normális elvárás az online appboltok korában.

Rossz ómen, hogy az Adobe az Apple felhasználóinak már készített egy Photoshopot az iPadhez, viszont a Surface-re nem adott ki ilyet. Azt mondják, hogy az Adobe Illustrator for iPad is készül már egy ideje.

Egy rakás olyan program van, aminek ma már egyáltalán nincs 32 bites verziója, úgyhogy ezeket egyáltalán nem tudjuk használni. Lehet, hogy a Microsoft gyorsabb volt az ARM-ra való átállásban, mint az Apple, de az appok hiány miatt valójában nincs lépéselőnye. 

Az viszont kétségtelen előnye a mobilok világában népszerű ARM-nak, hogy teljesen természetes módon megvan a mobilnet támogatása, és akár eSIM-kártyával is telepíthetünk hozzáférést, nem muszáj műanyag kártyával vacakolni. Az akkuidő pedig nagyjából 9-10 óra közé esik, amit úgy is tekinthetünk, hogy ezt már az Intel alapú Surface Pro is tudta, de azért ne feledjük, hogy a Pro X jóval karcsúbban termettel tartja a szintidőt. Akárhogy is, ez simán lefedi a munkanapot, és ha mégsem lenne elég, másfél órányi töltéssel még egyszer ennyi időt nyerhetünk.

A Surface Pro X alapváltozata 128 GB tárhellyel, 8 GB RAM-mal és 4G modemmel körülbelül 420 ezer forintba került, vagyis olcsóbb egy hasonló méretű és kapacitású iPad Prónál. Kétszer ekkora tárhellyel már 613 ezret is fizethetünk érte, ám ehhez már 16 GB RAM is társul. Éppen emiatt nehéz összevetni az árakat az iPad Próéval, hiszen ott csak a tárhely növekszik, semmivel nem lesz jövőbiztosabb az alapfelszereltség, pláne nem lesz utólag bővíthető, mint a Surface Pro X.

Az árnál is meghatározóbb az a kérdés, hogy milyen appokat tudunk futtatni. Bizonyos appok, amelyek hiányoznak a Surface Pro X kínálatából, és nincs meg a 32 bites verziójuk, futtathatók böngészőben is, de nem mindegyik ilyen. Ha ilyesmire is szükségünk lehet a munkánk során, érdemes inkább az Intel-alapú Surface-ek közül választani.

A mérkőzést a hagyományos pc-k és az iPad Pro nyerte, de a háború még messze nem ért véget. Azt a fejlesztők, a fejlesztők, a fejlesztők fogják eldönteni.