Malvin
11 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Arizona a legrosszabbra készül

000 1SG2HB
2020.07.20. 22:40
Sajnos szó sincs arról, hogy a meleg nyári idő önmagában visszaszorítaná az új koronavírus terjedését - ezt tudják már jól a sivatagos, illetve szubtrópusi klímájú Arizona és Florida lakói, ahol a járvány szakadatlanul tombol a hőség ellenére. Vajó Zoltán diabetológus az összes kollégájához hasonlóan már szinte csak koronavírusos betegeket lát el, miközben az egészségügyi rendszer tartalékai kimerültek. Pedig tavasszal még úgy tűnt, hogy túlzott volt a riadalom.

"Na, most nagyon szar a helyzet. Lassan életbe lép az, hogy el kell dönteni, ki kerüljön lélegeztetőgépre, és ki nem, mert nem lesz elég" - írta nekünk Vajó Zoltán. Ő az az Arizonában és Floridában dolgozó belgyógyász, aki annak idején gént fedezett fel a humángenom-projektben, de kutatta az influenzaoltásokat is. Szabadidejében ifi hokisokat edz. De most nincs szabadideje, ahogy az Egyesült Államokban egyetlen egészségügyi dolgozónak sincs.

Áprilisban még arról számolt be, hogy a kórházi osztályok kísértetiesen üresek, miután az állami egészségügyi hatóságok arra utasították az intézményeket, hogy halasszanak el minden nem életmentő műtétet, és szabadítsanak fel kapacitást a koronavírusos betegek várható tömegének. Akkor még nem lehetett érezni a mindennapokban, hogy mekkora lesz a baj.

A lezárások után tetőzött az új fertőzöttek száma, majd lassú csökkenésnek indult. Erre a Trump-adminisztráció azonnali nyitást javasolt, hogy a gazdaság visszaállhasson a rendes üzletmenetre. Az újraindítást sok helyen a járványügyi szakemberek kétségbeeséssel fogadták, a kormányzat azonban hajthatatlannak bizonyult. Így az Egyesült Államokban véget sem ért az első hullám, és az új fertőzések száma újra kilőtt.

Sok helyütt most érkeztek el ahhoz a háborús övezetekre jellemző állapothoz, ami New Yorkot és New Jerseyt tavasszal letarolta.

Most van az, amit áprilisra vártunk. A kórházak tele vannak, a betegek kétharmada koronavírusos. A helyzet kezd kezelhetetlenné válni, mind Arizonában, mind Floridában. Én már nem ingázom a két állam között, ahogy eddig, mert a teljes munkaidőmet leköti az arizonai betegellátás.

- mondta Vajó Zoltán az Indexnek. Az orvos eddig Arizonában és Floridában is gyógyított kórházakban, de mostanra totálissá vált az orvos- és nővérhiány. Így jelenleg csak az arizonai Banner egészségügyi rendszer számos kórházában dolgozik. A rendszer a Szamaritánusok kezelésében van, mindig oda irányítják az orvosokat, ahol éppen a legnagyobb hiány van belőlük.

Minden orvos covid-19-et kezel

Míg a járvány elején a kormányzók tiltották meg a kórházaknak, hogy halasztható műtéteket végezzenek, addig most nincs szükség utasításra: az intézmények maguktól küldenek haza mindenkit, akinek nem az élete múlik a beavatkozáson. Egyre több osztályt, egyre több ágyat minősítenek át covid-19 intenzív osztállyá. De így sem lehet lépést tartani a betegek tömegével. Nem kritikus állapotban lévő betegek nincsenek a kórházakban, kizárólag ambuláns műtéteket végeznek, ami után még aznap hazaküldik a pácienst.

“Most már minden orvosnak koronavírusosokat kell ellátnia, így nekem is. Hiány van mindenből és mindenkiből, orvosból és ápolóból is” - folytatja Vajó. Folyamatosan próbálják a kórházak magukhoz csábítani az utazó nővéreket, akik gyakorlatilag országon belüli vendégmunkásként járnak kórházról kórházra Amerika-szerte. Még ennél is kínzóbb az orvoshiány, ami miatt már nemcsak a kórházi orvosok dolgoznak a koronavírus-osztályokon, hanem szinte bárki, aki él és mozog.

Olyan orvosokat osztottak be kórházi szolgálatra, akik eddig csak a szakrendelőkben láttak el járóbetegeket. Nekik nyilván nincs akkora tapasztalatuk fekvőbeteg-ellátásban, de most senkit sem lehet nélkülözni, a legtöbb helyen kapacitás felett működnek. Eddig legalább 787 amerikai orvos és ápoló hunyt el, akik betegellátás közben kapták el a koronavírust.

A kórházak vezetőségétől kapott legutóbbi értesítés szerint a 400 intenzív osztályos ágyon jelenleg 573-an fekszenek.

Ez úgy lehetséges, hogy egyre több ágyat, illetve részleget minősítenek intenzívvé, így a gyakorlatban hozzáférhető kapacitás meghaladja a hivatalos adatokat. Szigorú feltételei vannak annak, hogy mikor lehet egy kórházi ágyat intenzív osztályos ágynak hívni (például a gépi lélegeztetés lehetősége).

Alig maradt lélegeztetőgép

A lélegeztetőgépek még nem fogytak el, de már nagyon közel állnak ehhez. Jelenleg a rendelkezésre álló gépek 90 százaléka 24 órán keresztül folyamatosan működik, tehát a tartalék már alig van. Most igyekeznek a kevésbé fejlett (eddig inkább krónikus betegeknél használt) lélegeztetőgépeket is bevonni az intenzív ellátásba.

Eddig a pillanatig még nem fordult elő hál' istennek, hogy valakit nem tudtunk lélegeztetőgépre kötni, holott szükség lenne rá. Viszont már mindenhol kidolgozták a protokollt erre az esetre, hiszen várható, hogy hamarosan bekövetkezik ez a helyzet. Egy sok körülményből összeállított szempontrendszeren kell majd végigmenni, hogy eldönthessük, ki kaphat lélegeztetőgépet.

- folytatja az orvos. - "A fiatalok és az egyébként egészségesek előnyt fognak élvezni a krónikus beteg idősekhez képest. Egy krónikus tüdőbeteg esetén például sokszor előfordul, hogy soha többé nem lehet levenni a lélegeztetőgépről. Miközben ehelyett sok életerősebb beteg életét lehetne megmenteni ugyanazzal a géppel.”

Az emberek általános hozzáállásáról Vajó Zoltán elmondta, egyre rosszabb a helyzet. Nagyon sokan politikai és emberi jogi kérdést csinálnak a maszkviselésről. Az orvos úgy látja, az emberek viselkedése egyre irracionálisabbá válik: ahogy telik az idő, egyre kevésbé fegyelmezettek, miközben az amerikai járvány hevessége nem csitul.

Arizonában az utóbbi napokban 3000 körül ingadozott a napi új esetszám, miközben eddig összesen 135 ezren fertőződtek és 2500-an haltak meg.

A szolgáltatók, éttermek, üzletek alapvetően nyitva vannak - pontosabban nincs nekik megtiltva, hogy kinyissanak. Ennek ellenére több étterem és bolt magától bezárt, a járvány súlyosságára hivatkozva. Sokan az alkalmazottak tiltakozása hatására döntöttek az önkéntes zárva tartás mellett, mások a vásárlók által indított perektől félnek, akik esetleg náluk fertőződnének meg.

Ki tudja, hol a vége

“Az utóbbi két-három napban tetőzés látszik az esetszámokban, csakhogy már korábban is többször azt hittük, hogy túl vagyunk a nehezén, és keserűen kellett csalódnunk. Az igazság az, hogy senki sem tudja megmondani, hogy mi lesz. De egyelőre nem jutottunk el addig a káoszig, ami Olaszországban vagy New Yorkban volt.”

Vajó Zoltán rendszeresen kezel betegeket remdesivirrel is. Ezt a hatóanyagot korábban hepatitisz-C ellen fejlesztették ki, majd megpróbálták az ebola ellen is alkalmazni, mérsékelt eredménnyel. Most úgy tűnik egyes klinikai tesztek alapján, hogy lerövidíti a koronavírusos betegek gyógyulási iedejét. A magyar orvos azonban nincs elájulva tőle.

Én nem látom azt, hogy ez a gyógyszer lenne a csodaszer. A hatása köszönőviszonyban sincs mondjuk a bakteriális fertőzés esetén adható antibiotikumokéval, amelyek beadása után már másnap látványosan jobban lesz a beteg. Itt ilyen látványos javulást nem láttam, talán azt lehet elmondani, hogy egyes betegeknél a remdesivir a további állapotromlást képes megakadályozni.

Az Amerikában gyártott készleteket teljes egészében felvásárolta az amerikai kormány, de hamarosan világszerte számos cég fogja licencszerződések alapján gyártani. Viszont az Egyesült Államokban sem hozzáférhető végtelen mennyiségben. A járvány korábbi szakaszában még viszonylag szabadon lehetett a betegeknek adni, de ma már meg kell felelni ehhez a szigorú szempontrendszernek.

Ez nagyjából azt méri fel, hogy elég súlyos-e a beteg állapota ahhoz, hogy megkaphassa a gyógyszert. Ez a korlátozás egyrészt érthető, másrészt csökkentheti a kezelés hatékonyságát. Hiszen általános az a helyzet, hogy gyengébb hatású gyógyszerek leginkább az enyhébb tüneteket produkáló vagy a fertőzés korai fázisában járó betegeknél működnek jobban. A koronavírusos betegek állapota azonban egyik pillanatról a másikra válságossá válhat:

“Láttam betegeket, akiket egyik nap behoztak a kórházba, de egész jól voltak, minimális oxigén mellett. Másnap már 100 százalékos oxigénnel is fuldokoltak.

A helyzet addig biztosan nem fog megoldódni, amíg nem lesz vakcina. Kérdés ugyanakkor, hogy az oltás meg fogja-e oldani ezt a válságot. Még semmit sem tudunk arról, hogy immunissá lehet-e válni a koronavírusra. Másrészt nem tudni, hogy hányan fogják beoltatni magukat. A magyar orvos keserűen foglalja össze:

"Az emberi hülyeség ismétli önmagát, az ismerősök között pontosan ugyanazokat a véleményeket hallja az ember, mint a 2010-es sertésinfluenza-világjárvány idején. Bill Gatest meg a kormányt vádolják a gonosz vakcina miatt, és nem lehet őket meggyőzni. Az értelmesebbje belátja, hogy meg kell várni, míg elérhetővé válik a vakcina, és akkor azonnal meg kell kapni, mert addig nem tér vissza a biztonság.”

(Borítókép: A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos óvintézkedésekre felhívó hirdetőtábla Arizonában, Tuba City közelében 2020. május 24-én. Fotó: Mark Ralston / AFP)