Először találtak négyszeres DNS-láncot egészséges emberi sejtben

A DNS molekula a legtöbb emberi sejtben kettős hélix formában van jelen, de esetenként megkettőződött (tehát négy láncot tartalmazó) DNS is előfordul. Ez a jelenség szinte mindig valamilyen kóros sejtelváltozáshoz (például rákhoz) kapcsolódik. Vagy legalábbis eddig így hittük. A Cambridge-i Egyetem kutatói ugyanis most először bizonyították, hogy négyszeres láncú DNS egészséges emberi sejtben is előfordulhat.

A kísérletekben egészséges emberi sejtekben találtak stabil négyes láncú DNS-t, amelyekről úgy tűnt, hogy a normális sejtes mechanizmusok hozták létre őket. 

Egyértelműen megmutattuk, hogy a négyszeres DNS élő sejtekben is létrejön. Emiatt újra kell gondolnunk a DNS biológiáját

- nyilatkozta a kutatást vezető Marco di Antonio a New Scientistnek. A DNS molekula akkor képes négyes láncot képezni, ha a DNS-t felépítő négyféle nukleotid (adenin, citozin, timin és guanin) közül az utolsó önmagához kapcsolódik, és így egy négyszög jön létre. A szerves bázisok közül csak a guanin tud önmagához kapcsolódni.

Di Marco és munkatársai újfajta fluorescens festést alkalmaztak a négyszöges guaninstruktúrák megjelenítésére az élő sejteket tartalmazó kultúrában, így érték tetten a négyes DNS-láncokat. Minden egyéb tekintetben teljesen normálisnak tűntek a sejtek, így feltételezhető, hogy e jelenség nem okoz funkcióvesztést, sőt akár ritkának sem feltétlenül nevezhető.

Elképzelhető, hogy akkor alakul ki a négyes DNS-lánc, ha egy génről sok fehérjemásolatnak kell készülnie, és ezért az adott DNS-szakaszt hosszú ideig hozzáférhetővé kell tenni az enzimek számára. Nem kizárt, hogy a kettős hélixű DNS-ről alkotott eddigi elképzelések csak a molekula egy ideiglenes fázisát ragadták meg, és az örökítőanyag alakja sokkal dinamikusabban változik, mint azt eddig hitték.