Akkor az igazi, ha vezeték nélküli

Huawei Freebuds 3i

A Huawei nemrég arról beszélt, hogy az egyik legnépszerűbb termékük lett a fülhallgatójuk, és a Freebuds hatalmas növekedést ért el. Alapvetően két nagy bajom volt a Freebuds 3i elődjével, az egyik most megoldódott: a 3i szilikonos, bedugós kialakítása végre nem esik ki a fülemből.

Nem lepődnék meg, ha a hiba az én fülkialakításomban lenne, ugyanis az összes nem bedugós fülhallgató kiesik a fülemből. A Freebuds 3 esetében annyi a különbség, hogy nem azonnal, hanem szépen lassan lökte ki a fülem, ami arra pont elég, hogy a reflexeim lankadjanak, amikor a fülhallgató után kell kapni. Ez megoldódott a 3i-nél, viszont a másik nagy bajom, vagyis hogy a sálam vagy a táskám pántja mindig beleakadt a mikrofon részbe, továbbra is fennáll. Persze júliusban viszonylag ritkán hordok sálat, vagyis ettől a problémától most el tudtam tekinteni egy időre.

A fülhallgató egyik nagy előnye, hogy jól szűri a zajt, viszont odafigyeltek arra, hogy a környezeti hangokat azért ne szűrje minden esetben. Ez például kifejezetten hasznos, amikor telefonál az ember, és a saját hangját is hallja. Az aktív zajszűrés sem állandó, elég csak a megkopogtatni a fülhallgatót, és kikapcsol, ha például közlekedik az ember, és fontos, hogy ne szakadjon el teljesen a külvilágtól.

Kicsivel több mint három órányi zenehallgatást bír, persze nem maradhatott el a tölthető tok, amivel még legalább kétszer fel lehet tölteni. Nagyon egyszerűen csatlakozott bármilyen telefonhoz, könnyű volt vele a hívásokat kezelni. Azoknak nem biztos, hogy elég lesz, akik sokat hallgatnak zenét, és kifejezetten érzékenyek arra, hogy mi hogy szól, és abban sem vagyok biztos, hogy ha beköszönt a sálas időszak, nem akad bele a mikrofon. Mindezért 39 ezer forintot kérnek. 

1More Dual Driver ANC Pro

Felépítése alapján kakukktojás ez a nyakba akasztható füles, de a forgalmazója meggyőzött, hogy érdemes foglalkozni vele. A mostani gazdasági helyzetben nem tudják azt mondani a jó zajszűrést és hangminőséget biztosító, vezeték nélküli fülest kereső vevőknek, hogy a beugró szint 80-90 ezer forint. Az EHD9001BA típusszámon jegyzett modell 60 ezer alatt van, mert a nyakba akasztós eszközöket olcsóbb legyártani, mint a teljesen különálló füldugaszokat. A gyártó neve talán ismeretlenül cseng, annyit feltétlenül érdemes tudni róluk, hogy a vállalatot Foxconn-mérnökök indították el, és a Xiaomi a befektetőik közt van.  

A kialakítás leginkább galléros pólókhoz és ingekhez passzol, én legalábbis elég kényelmetlennek találom a nyári melegben és/vagy a futógépen a testhez érő műanyagot. Legalább annyit elmondhatunk, hogy a 1More jobban bírja az ilyen helyzeteket, az IP5-ös cseppállóság edzőtermi kompatibilitást garantál. A pánt bal oldalán lévő gombokkal tudjuk állítani a hangerőt, a zajszűrés fokozatait, itt találjuk a bekapcsoló gombot, valamint a lejátszás/szünet és hívásfogadó gombokat. Vékony kábelen lóg a szilikonköpenyes füles, amely kényelmesen és stabilan becuppan a fülbe, és biztosak lehetünk abban, hogy nem fogjuk elveszíteni, ha mégis kipottyanna.

Elég erős a 1More ANC Pro zajszűrése, ami egyterű irodákban hasznos lehet, akár elzárkózni akarunk, akár csak jól hallani egy telefonhívást. A lejátszott zene minősége nem az audiofil közönséget célozza meg, de a füles remekül szól, a hiphoptól a klasszikusig mindent szépen, élvezhetően ad át. Természetesen belenyúl a hangba a zajszűrő bekapcsolása, erőteljesebb lesz a hangzás, de nem kellemetlenül torz. Talán csak a basszust viszi túlzásba, ami a populáris zenéknél csöppet sem kellemetlen, a pumpálós basszusnak hatalmas a rajongótábora. Lásd a Beats termékeit, amelynek a 1More a kínai versenytársa szeretne lenni.

Körülbelül 15-20 órát működik aksiról, attól függően, hogy mekkora hangerőn használjuk, és be van-e kapcsolva az aktív zajszűrés. Szerencsére gyorsan tölthető, 10 perc alatt 2-3 órára elegendő energiát tölthetünk bele, megint csak a használattól függően. A pánt elején egy fedlap mögött találjuk meg az usb-c csatlakozót a töltéshez, amelynek különleges tudása, hogy a gyári készletben megtalálható jack adapterrel vezetékes kapcsolatot is biztosít a lejátszónkhoz. 

Panasonic RZ-S300W

A klasszikus formájú bedugós fülesek versenyébe szállt be a japán gyártó ezzel a modellel, amely egy pillanatig sem leplezi az igazságot, hogy a 45 ezer forintos árának megfelelő középkategóriát erősíti. A szürkésfehér akkus tok egyszerű felépítésű, a funkciót helyezi minden más elé: usb-c porton tölthető, három led jelzi rajta a töltöttségi állapotot, és olyan vékony kopogós műanyagból van, hogy akár 3D printerrel is készülhetett volna. A fülest kezelő app is nélkülöz minden pompát, cserébe gyorsan indul és átlátható a felülete, itt tudjuk bekapcsolni, hogy a beépített mikrofon segítségével áteressze a külvilág hangjait, és hogy milyen hangprofilt szeretnénk használni. A füles külső felületének érintésével tudjuk elindítani, megállítani és léptetni a zenelejátszót.  

Viszonylag jó hangminőséget kapunk, kicsit harsányan szól az S300W, viszont egész jók a basszusai, nem feltétlenül kell bekapcsolni a mély hangok erősítését. Sőt, néha túl sok is van a mélyekből, elveszhetnek apró részletek a zenében. Ha zenehallgatás, akkor sokkal inkább Ariana Grande és Lamar, mint mondjuk Yehudi Menuhin Paganinije vagy Mitsuko Uchida Mozartja passzol hozzá, és Jack White-nál is rendesen megrángattam az equalizert, hogy tompítsam a magasak karcosságát. Hátrányos helyzetből indul a füles, mert csak az aac és sbc kodekeket ismeri, szó sincs a jobb minőségű aptX HD vagy LDAC kodekek támogatásáról.

A környezeti zajok áteresztése alkalmassá teszi az S300W-t arra, hogy után használjuk, ha a biztonságunk érdekében szeretnénk hallani a közelgő járműveket, ám a vájtfülű zenerajongók hiányolni fogják az aktív zajszűrést, a szilikondugaszok azt sem tudják maradéktalanul kizárni, ha beszélgetnek a közelünkben. Aki otthoni munkához veszi kiegészítőként, annak hasznos lehet, hogy támogatja az Amazon Alexát, de a többi online asszisztenst is egy hosszú gombnyomással el tudja indítani.   

Niceboy Hive

A Hive fülhallgatók a cseh Niceboy cégtől érkeztek, és az egyik legizgalmasabb mondásuk, hogy húszezer forint alatt is true wireless élményt ígértek. Bluetooth 5.0 technológia, extra basszus és könnyű csatlakoztatás szerepelt az ígéretek között, ami összességében nem áll távol a valóságtól. A Hive Drops és Pods 2 modellek 15-16 ezer forint környékén elérhetőek, a nyomokban AirPods-ra emlékeztető Podside pedig 12 ezer forint körül vásárolható meg a boltokban. A fülesek jól néznek ki, a kis töltődoboz tényleg nem foglal sok helyet, valóban nagyon gyorsan megtalálta a telefon az eszközöket, és gyorsan csatlakozott is hozzájuk.

Alapvetően sokat hallgatok zenét, és amikor egy fülhallgató azzal akarja eladni magát, hogy extra basszusra képes, akkor mindig bekapcsol a fejemben egy sziréna. Elvégre nem extra basszust szeretnék hallani, hanem annyi basszust, amennyit kell. Mivel az olcsó fülhallgatóknak az szokott lenni a baja, hogy egyáltalán nem lehet hallani a basszust, ezt néhány gyártó azzal szeretné kompenzálni, hogy túltolja, ami ugyanúgy nem jó. A Hive fülhallgatók sem szólnak kifejezetten szépen, de aki soha nem költött vagyonokat fülhallgatóra és otthon sem hangrendszeren hallgat zenét, annak valószínűleg nem is lesz olyan feltűnő, hogy apró részletek maradnak ki a zenéből.

A csatlakozás egyszerű, a kezelhetőség is, és tény, hogy olyat tudott produkálni, amilyet még soha semmilyen másik fülhallgató, mikor egy hívásnál valami hiba folytán a vonal túlsó felén engem nem, viszont a Spotifyon hallgatott zenémet hallotta, én viszont csak hallóztam bele a világba. Mégis igaz az, hogy alapvetően minden olyan dolgot tud ez a fülhallgató, mint amit a kétszer vagy többször olyan drága nagytestvérei is tudnak, igaz nem olyan minőségben, de ugyanez elmondható a pár ezer forintos hagyományos fülhallgatókról, és a jóval drágább változataikról is, vagyis tulajdonképpen annyi történik, hogy végre azok is találhatnak olcsó true wireless fülhallgatót, akiknél az elsődleges szempont az ár.

(Borítókép: Huawei Freebuds 3i)