Őssejtekből élesztenék fel a tavaly kihalt malajziai orrszarvút
Új, kísérleti őssejt-technológiában reménykednek a tudósok, hogy visszahozzák a szumátrai orrszarvúk malajziai változatát, amelynek utolsó egyede tavaly novemberben múlt ki – írja az MTI.
Éveken át próbálkoztak, hogy az Iman nevű nősténynek utóda szülessen, de hiába, csak petesejtek, bőr- és más szövetminták maradtak utána. A tudósok most Iman és másik két kimúlt orrszarvú sejtjeit felhasználva dolgoznak.
"Nagyon bizakodó vagyok, ha minden működik és mindenki támogat bennünket, nem lehetetlen" – mondta a Reutersnak Muhammad Lokman Md Isa, a malajziai Iszlám Egyetem molekuláris biológusa.
A világ orrszarvúi közül a legkisebbet, a szumátrai fajt 2015-ben nyilvánították vadon kihaltnak Malajziában. Valaha Ázsia-szerte élt, de a vadászat és az erdőirtás nyolcvanra csökkentette az egyedszámot, a megmaradt állatok Indonéziában élnek.
Iman 25 évesen pusztult el egy borneói rezervátumban méhdaganat okozta súlyos vérveszteség miatt. Hat hónappal korábban múlt ki az utolsó malajziai hím, Tam. Hiába próbálkoztak a kutatók, nem sikerült őket szaporodásra bírni.
"A hím életkora egy 70 éves emberének felelt meg, nem várhattuk, hogy elég jó legyen a spermája. Nyilvánvaló volt, hogy a siker esélyét azzal fokozhatjuk, ha indonéziai orrszarvúk spermáját és petesejtjeit használjuk, de Indonézia nem támogatta ezt" – magyarázta John Payne, a borneói orrszarvúvédő szövetség (Borneo Rhino Alliance, BORA) tagja, aki évtizedeken át küzdött a malajziai rinocéroszok megmentéséért.
A tudósok azt tervezik, hogy a halott orrszarvúk sejtjeit felhasználva petesejteket és spermiumokat hoznak létre, majd belőlük embriókat, amelyeket élő, közeli rokon fajok – például lovak – testébe ültetnek. A terv hasonlít ahhoz, amit a már csak két egyedet számláló afrikai északi szélesszájú orrszarvú megmentésére dolgoztak ki. A kutatók 2018-ban sikerről számoltak be, amikor embrióőssejteket sikerült létrehozniuk.
Az eljárás azonban távol van még attól, hogy új állat születhessen belőle – vélik a kutatás vezetői, Thomas Hildebrandt és Cesare Galli. "Még ha sikerrel is járnának, az állatok genetikai változatosságának hiánya nagy veszélyt jelentene a fennmaradásukra hosszú távon" – mondta Galli.