A csoporttudat lehet, hogy független az elvektől
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Lehet, hogy sokan nem az ideológiai egyetértés, hanem a csoporttudat miatt ragaszkodnak sokan egy-egy közösséghez – írja egy új tanulmány alapján a Science Alert. Ez a viselkedésmód leginkább azt jelenti, hogy valaki több különböző szituációban is inkább a csoport érdekeit tartja szem előtt a döntéshozatalban, mint valaki, aki nem ilyen csoporttudatú.
Gyakorlatilag nem a politikai párt számít, hanem az, hogy az ember szeret-e csoporthoz tartozni. A Duke Egyetem kutatói azt vették észre, hogy vannak ilyen csoportkedvelők, akik belépnek egy pártba. Ezek az emberek véletlenszerű helyzetekben sokkal előítéletesebben döntenek, mint azok, akik ugyanazzal a politikai oldallal azonosulnak, de nem párttagok.
Kísérletükben 141 ember vett részt, akiket először politikai hovatartozásukról, ami alapján a kutatók csoportokba sorolták őket: demokraták, demokrata jellegűek, republikánus jellegűek és republikánusok. A második teszt során esztétikai preferenciájukról kérdezték a résztvevőket: hasonló képek és verssorok közül kellett kiválasztaniuk, hogy melyik tetszik jobban.
Ezek után csoportokba osztották őket vagy a politikai hovatartozásuk alapján, vagy a művészeti kedvenceik alapján. A harmadik teszt során a csoportok véletlenszerűen álltak össze.
Az volt a csoportok feladata, hogy osszanak szét pénzt. Adhattak maguknak, a csoportjuk tagjainak vagy más csoportok tagjainak. A kutatók – a vártnak megfelelően – azt vették észre, hogy az emberek maguknak és politikai szövetségeseiknek több pénzt adnak. Emellett azonban az is feltűnt nekik, hogy a demokraták és a demokrata jellegűek összehasonlításában a párttagok sokkal inkább a csoportjuk felé hajlottak.
Átlagosan a döntéseikkel több pénzt adtak a többi csoporttagnak.
Nem csak a politikai környezetben, hanem a művésziben is hasonlóan viselkedtek. Tehát nem feltétlenül a csoport jellege számít, hanem pusztán a csoporttudat. Akik csoportkedvelők azok ilyen csoportos helyzetekben hajlamosak a csoporton kívüliekkel szemben előítéletesebbnek lenni.
Ezzel szemben az individualistábbak a legtöbb esetben ugyanúgy viselkednek, függetlenül attól, hogy van-e csoport, vagy nincs. A kutatóknak az is feltűnt, hogy ezek az emberek gyorsabban is döntenek, mint a csoporttudatúak – feltehetőleg azért, mert nem kell mérlegelniük a csoport helyzetét.
Bár ez a kutatás sok érdekes kérdést vet fel, nagyon alacsony létszámú, és csak kevés környezetben vizsgálták meg a résztvevők döntéseit. A kutatás eredménye semmiképp sem perdöntő, de egy izgalmas ugródeszka későbbi kísérletek számára.