Aligátor vére lehet az új csodaellenszer
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Tizenhárom éve dolgozik aligátorokkal John Finger, az alabamai Auburn Egyetem biológusa és csapata, és most bizonyítani tudta, hogy az aligátorok immúnisak a kígyóméreggel szemben. Ez mérföldkő a kígyóméreg ellenszérumok fejlesztésében.
Az eddig megalkotott kígyóméreg ellenszérumok súlyos mellékhatásokkal rendelkeznek, és nem univerzálisak. Számos egészségügyi intézményben nem elérhetők, valamint kifejlesztésük nagyon kockázatos és költséges.
Az amerikai aligátorok tipikus tápláléka a mérgeskígyók csoportjába tartozó üregi vipera, amit mindenfajta mellékhatás nélkül képesek elfogyasztani. Megfigyelték, hogy ezek a vízi hüllők táplálkozásuk során nem tesznek különbséget mérges és nem mérges kígyók között, ráadásul a mérgező, halálos kígyómarásokat betegség nélkül túl is élik. Ez ritka képesség, mivel a kígyóméreg gyors és végzetes pusztítást okoz: a vörösvérsejtek széteshetnek (hemolízis), a vázizmok megbénulhatnak, majd leállhat a szív és a keringés. Kérdés, ha az üregi vipera képes átharapni az aligátor bőrét, mégis hogyan éli túl a mérgezéses támadást.
John Finger csapata utánajárt a jelenségnek. Kísérleti körülmények között a vipera mérgének két fő enzim összetevőjét adták az aligátor vérszérumához, és azt tapasztalták, hogy
az amerikai aligátorszérum a kígyóméreg fő enzimjeit szinte 100 százalékban gátolta.
Ellenőrzésképpen egy kígyóméreg ellen nem védett állat, a mezei egér vérét adták a kígyóméreg vizsgált komponenseihez: az egér vére, a kutatók várakozásának megfelelően, nem gátolta a kígyómérget. John Finger ezt követően 100 kísérleti egérrel és 4 aligátorral ismételte meg a kísérletet, ráadásul megerősítésképpen a 100 százalékban halálos harapású mamba kígyót használta: az eredmény az aligátor védettségét igazolta, minden esetben. Ez megmagyarázza, miért nem betegszenek és halnak meg a krokodilok és az aligátorok kígyómarás következtében, valamint arra is választ ad, a fiatal hüllők hogyan élik túl életük kezdeti szakaszát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idei közleménye szerint minden negyedik percben meghal egy ember a világon kígyómarás következtében (évi 81 000–138 000 ember), valamint sok százezren szenvednek maradandó egészségkárosodást is (például amputáció). A legtöbb halálos kígyótámadás főként Afrika, Ázsia és Latin-Amerika legszegényebb régióit érinti, a földeken dolgozó gyermekek pedig életveszélyben élik minden napjukat.