Mihály
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

A D-vitamin segít a koronavírus-fertőzés ellen

GettyImages-490603118
2020.09.15. 14:20 Módosítva: 2020.09.15. 19:22
Hiánya nem közvetlenül tesz kiszolgáltatottabbá minket a vírussal szemben. Olyan folyamatokat indít azonban el, amelyek az immunrendszer gyengüléséhez, így a betegség kialakulásához vezethetnek.

Minden eddiginél szorosabb összefüggést talált David Meltzer, a Chicagói Egyetem professzora a szervezet D-vitamin-szintje és az új koronavírussal való megbetegedés esélye között. Friss kutatásában arra jutott, hogy

megfelelő D-vitamin-szint esetén bizonyíthatóan kisebb a COVID-19 esélye.

489 páciens adatait elemezte, akik – a vizsgálat objektivitása érdekében – rendkívül vegyes összetételű csoport voltak. Mindegyiküket tesztelték SARS-CoV-2-re, valamint a vizsgálatot megelőző évben az egyetemi klinikán D-vitamin-szintet is mértek és regisztráltak náluk. Az eredmények markánsak voltak: a D-vitamin-hiánnyal küzdők 21,6 százaléka kapta el a SARS-CoV-2-t, míg azok körében, akik D-vitamin-szintje elérte az egészséges mértéket, csupán 12,2 százalék volt a fertőzöttek aránya.

Az eredményeket azonban befolyásolhatja az is, hogy a tesztekhez szükséges mintavételek nem egyszerre, hanem különböző időpontokban történtek, ez pedig a résztvevők vitaminszintjére is hatással lehetett: az anyagcsere, vagy a napon töltött idő stb. mind befolyásolják az aktuális D-vitamin-szintet. A kutatók szerint az is lehetséges, hogy az alacsony D-vitamin-szint nem közvetlenül teszi kiszolgáltatottabbá a szervezetet a vírussal szemben, csupán elindít olyan folyamatokat, amelyek az immunrendszer gyengüléséhez, így a betegség kialakulásához vezethetnek. Már vizsgálják, hogy a D-vitamin szedése milyen hatással van a koronavírusos betegek állapotára, azonban ennek eredményét azonban későbbre ígérik a kutatás vezetői.

Szedjem vagy ne szedjem?

Különleges, fontos és sokrétű szerepei miatt a D-vitamint manapság az új C-vitaminnak is nevezik. Vitamin, de legalább ennyire hormon is. Amíg a vitaminok nélkülözhetetlen tápanyagok, a hormonok szabályoznak. A D-vitamin közvetlenül legalább ötszáz gént irányít és génjeink egytizedét közvetve befolyásolja. 1919-ben Edward Mellanby fedezte fel, amikor angolkóros kutyáknak csukamájolajat adott. Az undorító ízű super-food hatását nem ismerték, csak annyit tudtak, hogy felvértezi a szervezetet. 

Előállításához előanyagra van szükség. A lazac vagy a marhahús például sokat tartalmaz, illetve a bőrben UV-fény hatására képződik. A májban aztán átalakul, és a vesében éri el aktív formáját. Ahhoz, hogy a szervezet hasznosíthassa, magnéziumra, K-vitaminra és A-vitaminra (retinolra) is szükség van. Egyik fő funkciója, hogy segíti a kalcium csontokba való beépülését. Ugyanakkor legalább ilyen fontos szerepe van az immunrendszer irányításában is.

Kórokozók támadása esetén a falósejteket a kártékony mikrobákhoz vezeti. Ezenkívül reaktív szabad oxigén gyököket szabadít fel, és elindítja a védekezésben fontos segítő nyiroksejtek (T-helper sejtek) osztódását.

Amikor megfertőződünk, a szervezet gyulladással reagál. A D-vitamin pedig csökkenti a gyulladáskeltő és -fokozó anyagok szintjét – ilyen az interleukin-6 nevezetű molekula (IL-6) is. Ez nagyon fontos tulajdonság: a súlyos Covid–19 fertőzés esetén az IL-6 magas koncentrációja is felelős a beteg szervezetének összeomlásáért. Rákellenes hatású is a D-vitamin, mind genetikai, mind sejtszinten képes hatni. Régóta közismert immunerősítő tulajdonsága: meghűlés, nátha, súlyos légúti és különböző fertőző betegségek esetén orvosok rendszeresen javasolják szedését. 

Több tanulmány jelezte, hogy a D-vitamin tényleg  védelmet NYÚJTHAT az új koronavírus ellen.

Dózis

Az  sem jó, ha kevés, és az sem, ha túlságosan sok van belőle. Mostani tudásunk szerint normális étrend mellett csak annak érdemes D-vitamint szednie, aki nem tud elegendő időt napon tölteni.

Normális szint egy milliliter vérben 50–100 nanogram. Földrajzi elhelyezkedés, életkor, valamint anyagcsere-állapot függvénye is, kinek mennyire van szüksége. Kutatások szerint az európai emberek többségének D-vitamin-hiánya van, és ez többek között csontritkulást, vagy hormonzavarokat okozhat. Napi 25 deka bőrös lazac fogyasztásával, vagy harminc perc teljes testet ért napozással átlagosan 150 mikrogramm D-vitamin (5000 IU) keletkezik, ami az emberek többségének elegendő. 250 mikrogramm (10 000 IU) D-vitamin bevitelénél több viszont káros lehet a szervezet számára. Más a helyzet akkor, ha valaki influenza és Covid–19 szempontjából kritikus, veszélyeztetett társadalmi csoportba tartozik: ezekben az esetekben napi 10 000 IU-t a javasolt mennyiség három vagy több héten át, majd 5000 IU a további napi javasolt dózis. Jogos kérdés, hogy mi alapján érdemes a D-vitamin kiegészítés mértékét meghatározni. Az orvosok egyetértenek abban, hogy bizonyos időközönként vérünk D-vitamin szintjét érdemes labor alkalmával megmérni és addig pótolni a vitamint, addig "szedni", amíg vérünkben a D-vitamin szintje nem lesz tartósan 40-60 ng/ml között.

Az ajánlott beviteli dózisok alapul veszik, hogy az emberek többsége nem tartózkodik napon, vagy nincs lehetősége napos területen mozogni. Minden tanulmány egyetért abban, hogy ha lehetséges, napon tartózkodva, természetes úton juttassuk szervezetünket D-vitaminhoz.