Koronavírusos tüdőgyulladás: miért nem használ az oltás, és miért kell mégis beadatni?

A köztudatban régóta él, hogy a háziorvos influenza és tüdőgyulladás ellen írhat fel védőoltást, de ezt az emberek többsége az időskor velejárójaként kezelte. Az új koronavírus-járvány azonban újra témává tette a védekezés különböző aspektusait, ugyanis a világszerte 30 millió COVID-fertőzöttet és közel egymillió halálos áldozatot követelő járványban sokan tüdőgyulladásban haltak meg. A tüdőgyulladás meglepően gyakori betegség, évente 400-500 millió esetet diagnosztizálnak világszerte. A WHO adatai szerint a negyedik leggyakoribb halálok. A legtöbb ember számára a tüdőgyulladás köhögéssel, lázzal, mellkasi fájdalommal járó betegséget jelent, pedig valójában rengeteg különböző altípusát különböztethetjük meg. A legfontosabb eltérés az egyes tüdőgyulladások között, hogy pontosan mi okozza őket. Baktériumok, vírusok, sőt gombák is okozhatnak tüdőgyulladást, valamint az is előfordulhat, hogy több kórokozó egyszerre van jelen a beteg szervezetében.

Az elérhető védőoltás

Mindenki számára elérhető a tüdőgyulladást okozó baktériumok (pneumococcusok) ellen védő vakcina. A gyógyszer a betegség baktérium által okozott típusának megelőzésére alkalmas és élethosszig tartó védelmet nyújt.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a vakcinával a koronavírus vagy az influenza szövődményeként jelentkező bakteriális eredetű tüdőgyulladás előzhető meg, a többi típus ellen hatástalan.

Mit tesz a tüdővel a koronavírus?

A koronavírus által okozott tüdőgyulladás azért is különösen veszélyes, mert a szakemberek szerint a fertőzés az egész tüdőt érinti, nem csak annak bizonyos részeit. A Covid–19 az esetek mintegy 80 százalékában enyhe lefolyású, megfázásos tüneteket okoz, a betegek nem igényelnek speciális orvosi ellátást. Hat fertőzött közül egy betegnél azonban komoly tünetek és légzési nehézségek tapasztalhatók.

John Wilson, a Royal Australasian College of Physicians elnöke, a légzőszervi specialista szerint a vírus által fertőzöttek betegek négy csoportra oszthatók:

1. akik megfertőződtek a vírussal, és ezáltal fertőzőképesek, de ők maguk nem mutatnak tüneteket,
2. akiknél felső légúti megbetegedés, hőemelkedés és köhögés formájában jelentkeznek a tünetek, és a betegség lefolyása nem sokban különbözik egy enyhe megfázásétól,
3. akiknél a vírus influenzaszerű tüneteket mutat, és komoly lázzal jár – ők teszik ki a legnagyobb csoportot,
4. azok a betegek, akiknél a vírus légzési nehézségeket és tüdőgyulladást okoz.

Hogyan fejlődik ki a tüdőgyulladás?

Amikor egy koronavírussal fertőzött beteg lázas lesz és köhögni kezd, annak oka az, hogy a fertőzés elérte a légutakat, amelyeken keresztül az oxigén a környezetből a tüdőbe kerül. A légutak a fertőzés következtében gyulladásos állapotba kerülnek és irritálják az ott található idegeket.

Ha helyzet rosszabbodik, a vírus által kiváltott irritáció eléri a tüdőben található légzőhólyagocskákat (alveolus), amelyek az oxigénfelvételt biztosító gázcserefolyamatokért felelősek. Ha az alveolusokat eléri a fertőzés, válaszreakcióként az apró hörgőcskék (bronchiolus) gyulladásos folyadékkal telnek meg, és kialakul a tüdőgyulladás. A folyadékkal teli tüdő nem képes elegendő oxigént leadni a vérbe, ezáltal a szervezet oxigénellátása drasztikusan csökken. A halálos kimenetelű fertőzéseknél leggyakrabban ez a folyamat zajlik le.

Christine Jenkins, az ausztrál tüdőtársaság elnöke szerint egyelőre nem létezik olyan gyógymód, ami megakadályozná, hogy tüdőgyulladás kifejlődjön a Covid–19-cel fertőzött betegeknél.

Jelenleg is folynak a különböző vírust tartalmazó és vírusellenes szerekkel kombinált gyógyszerkísérletek, de egyelőre a támogató kezelésen kívül nincs hatékony eszközünk a vírus által kiváltott tüdőgyulladás legyőzésére, csak a baktérium által kiváltott fertőzésre. Szerencsére az eddig általunk ismert, kórházban kezelt tüdőgyulladások döntő többsége bakteriális eredetű volt, és jól reagáltak a különböző antibiotikumos kezelésekre

– mondta Jenkins a brit Guardian ausztrál kiadásának.

A szakemberek mégis az oltásra biztatnak mindenkit

A pneumococcus főleg az idős, több krónikus betegségben szenvedő korosztályt érinti, ők sokkal veszélyeztetettebbek, mint a fiatalabbak

– mondta több helyen is dr. Kreft-Horváth Lóránd háziorvos, hozzátéve, a fertőzés elsősorban a 60–65 év felettieket fenyegeti, és köztük is az olyan népbetegségben szenvedőket, mint a magas vérnyomás, a cukor- és szívbetegség, az asztma vagy a tüdőbetegség. Az oltás a leggyakoribb 13 pneumococcustörzs ellen véd, és nem szükséges ismételni, élethosszig tartó védettséget ad. Az oltást a háziorvosnál lehet felíratni, de Kreft-Horváth Lóránd azt javasolja, érdemes megvárni az influenza elleni védőoltást is, és akkor egy alkalommal a kettőt be lehet adatni. Így csak egyszer kell elmenni a rendelőbe, márpedig most az a cél, hogy az idősebb páciensek minél ritkábban kerüljenek kontaktusba másokkal, így az orvossal is.

Dr. Torzsa Péter családorvos, a Semmelweis Egyetem Családorvosi tanszékének docense arra hívja fel a figyelmet, hogy a szóban forgó, tüdőgyulladást okozó baktérium agyhártyagyulladáshoz is vezethet, és okozhatja a véráram fertőzését is. Felhívja a figyelmet arra is, hogy nagyon nehéz megállapítani, mi okozza valakinek a tüdőbetegségét, hogy baktérium vagy épp a koronavírus. Ezért nagyon fontos, hogy a megelőzésért tegyünk meg mindent, például oltassuk be magunkat.

Ha jön a koronavírus, akkor már esetleg csak azzal kell megküzdenie a szervezetünknek

– érvelt a családorvos.

Ha valaki már be van oltva, de a légzés nehézzé, a köpet zöldessé válik, szúró háti fájdalmunk van és lázasak vagyunk, akkor tüdőgyulladásra lehet gyanakodni, de a baktérium ellen beoltva már védettek leszünk. A védettség az oltástól számított pár héten belül alakul ki.