Farkas
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Veszélyes a gyerekre a VR?

shutterstock 382038274
2020.10.17. 13:26
A virtuális valóság veszélyeire már sokan felhívták a figyelmet, ez bizonyos kutatások szerint a gyermekekre hatványozottan igaz, mások szerint nem. Tengeribetegség és látásjavítás. Összefoglaló.
virtualis-valosag

Októberben járunk, de a szerető és gondos szülő már ilyenkor elkezd azon töprengeni, milyen olyan ajándékkal tudná karácsonykor elkápráztatni gyermekét, amely tartalmas, de azért nem vészesen drága, és biztos lehet benne, hogy örömet okoz vele.

Persze itt vannak az új generációs konzolok, de azok egyelőre méregdrágák, és nagyon úgy tűnik, hogy a PlayStation 5 esetében például nehézkes a beszerzésük (az előrendelések alapján hiánycikk az országban).

Ott van még a gyerek mostani PS4-es konzolja; vajon egy PSVR megfelelő ajándék lenne?

Mivel a 2016-ban megjelent virtuálisvalóság-sisaknak már nyomott ára van, kézenfekvő megoldásnak tűnhet egy PSVR, a többi gyártó VR-készülékéről már nem is beszélve… De vajon nem ártalmasak ezek az eszközök a gyereknek? 

Egy biztos: a VR-készülékeknél 

a gyártók többsége korhatárokat határoz meg.

Az Oculus Rift és a Samsung Gear VR fejhallgatója 13 éven felülieknek szóló készüléknek minősül, a Sony PlayStation VR-jét pedig 12 éven aluli gyermekek nem használhatják. És bár a HTC nem határoz meg korhatárt, viszont figyelmeztet arra, hogy a „kisgyermekek” ne használják a Vive-ot.

Vajon mi az igazság? Végül is hány éves kortól lehet használni a VR-t, és kiskorúaknak mitől veszélyes?

Látáskárosodás és az egyensúlyérzék romlása?

A brit Guardian egyik írásában olvashatunk arról, hogy a Leedsi Egyetem tudósai azt fedezték fel, hogy a rendszeres VR-játék akár 20 percig tartó, folyamatos játékélménnyel is 

látás- és egyensúlyproblémákat okozhat

a nyolc–tizenkét éves korú gyermekek körében. A tudósok még akkor kezdtek el ezzel foglalkozni, amikor a Sony PlayStation VR 2016 végén piacra került, illetve a Facebook és a Google is aktívan kezdtek fejleszteni az azóta már piacra került saját VR-technológiájuk terén. A Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmánya – amely szoros együttműködésben készült a brit VR-technológiát fejlesztő cégekkel  az elsők között foglalkozott a virtuális valóság felhasználókra gyakorolt hatásáról.

Egy VR-eszközben egy virtuális háromdimenziós világ jelenik meg a 2D képernyőn, és ez nagy terhelést jelent az ember látórendszerére

 hangsúlyozza Mark Mon-Williams, a Leedsi Egyetem kognitívpszichológia-professzora.

Felnőtteknél ez fejfájáshoz és szemfájdalomhoz vezethet. Gyermekeknél azonban a hosszú távú következmények egyszerűen nem ismertek.

A tanulmányuk során a brit egyetem csapata  Faisal Mushtaq, az emberi teljesítmény kutatásának szakértője vezetésével – összesen húsz, nyolc és tizenkét év közötti gyereket vizsgált meg, úgy, hogy egy húszperces játékot játszottak, amelynek során elmerültek a virtuális valóság világában.  

A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy egyetlen gyermek sem szenvedett súlyos látáskárosodást. Két esetben azonban romlott az ún. „sztereoélességük” (a távolságbeli különbségek észlelésének képessége), míg egy másik gyermeknél az egyensúlyérzék „drasztikus romlása” mutatkozott közvetlenül a VR-játék befejezése után.

Ezek a hatások szerencsére nem tartottak sokáig, de észlelhetőek voltak, pedig a gyerekek csak rövid időre merültek el virtuálisvalóság-világukban. 

Jó lehet közelre nézés helyett?

Ugyanakkor bizonyos USA-ban dolgozó kutatók más vélemények vannak.

Eddig nem láttam semmilyen konkrét bizonyítékot arra nézve, hogy egy bizonyos korú gyermeket valamilyen módon hátrányosan érintene a VR-szemüveg viselése

 állítja Martin Banks, aki az optometria, a látástudomány, a pszichológia és az idegtudomány professzoraként dolgozik a kaliforniai Berkeley Egyetemen. Banks arra a kérdésre reagált, hogy mitől korhatárosak a VR-készülékek, kell-e ténylegesen aggódniuk a szülőknek.

Igazából sokan csak amiatt aggódnak, hogy a gyerekek folyamatosan fejlődnek, ahogy nőnek, és ez a fejlődés csak akkor lassul le, amikor elérik a serdülőkort, így a biztonság kedvéért javasolják azt a VR-gyártók a szülőknek, hogy amíg még fejlődésben vannak, addig inkább ne használják a VR-készülékeket.

Persze nem meglepő, hogy a VR-szemüveg-gyártók óvatosak. A virtuálisvalóság-készülékek újabb verziói ugyan már pár éve kaphatóak, de még most sem tudunk eleget főleg a gyerekekre gyakorolt hosszú távú hatásokról. Banks professzor szerint viszont a látáskárosodást szinte bármilyen eszköz okozhatja.

Elég konkrét és megbízható bizonyítékok vannak arra nézve, különösen a gyermekek körében, hogy ha valaki nagyon gyakran néz valamit túl közelről, például amikor egy könyvet olvas, vagy mobiltelefont vizslat, akkor kialakulhat a rövidlátás.

A rövidlátás azt jelenti, hogy miközben a közeli tárgyak tisztának tűnnek, addig a távol lévő objektumok már homályosnak. Az utóbbi években ez a szembetegség egyre jellemzőbb világszerte. Az Egyesült Államokban végzett egyik tanulmány megállapította, hogy a 12–54 évesek rövidlátása az 1971–1972-es 25 százalékról 1999–2004-re 41,6 százalékra nőtt. Nagyon sok kutatás és azok eredményei kapcsolják össze ezt a tendenciát azzal, amikor túl sokat használjuk a szemet túl közeli tárgyak nézésével, például az olvasás során vagy a számítógép használatával.

Ez kifejezetten a gyermekekre veszélyes, és ez a károsodás akkor következik be, amikor hosszú ideig valami közeli dologra összpontosítanak, ezért érthető, hogy egyesek attól tarthatnak, hogy a VR-headsetek csak tetézik ezt a problémát. Sokan csak azt veszik figyelembe, hogy a képernyő mindössze kéthüvelyknyire van a felhasználó szemétől, azonban Banks professzor szerint ez a technológia ennél összetettebb.

„Hasonlítsuk össze a VR-t használó gyereket az okostelefont használóval. Amikor az okostelefont használják, akkor általában tényleg nagyon közel tartják magukhoz, ezért tényleg közelre kell összpontosítaniuk a látásukat. Biztos sokan úgy gondolják, hogy a helyzet hatványozottan veszélyesebb a VR-sisak esetében, hiszen a kép még közelebb van a szemhez, azonban az optikájuk olyan beállítással rendelkezik, amely az ingert sokkal távolabbra teszi, magyarán a szemnek sokkal messzebbre kell fókuszálnia, hogy a kép élessé váljon.”

Banks professzor tehát azt állítja, hogy a VR-sisakok kevésbé károsíthatják a látást, mint a könyvek vagy az okostelefonok. De mi a helyzet más olyan kockázatokkal, amelyek a gyermek fejlődő látását negatívan befolyásolhatják?

A VR a valódi látást szimulálja, így nem is káros? 

Az ember látásáról tudni kell, hogy a két szem kissé eltérő dolgokat lát a valóságban

 magyarázta Peter Howarth professzor, főelőadó, optometrista és látásszakértő.

Egy normális gyermek így tudja fejleszteni a sztereopszis alkalmazásával az érzékszervi képességeit, hogy a mélységet észlelni tudja. Egyáltalán nem gondolom, hogy a VR rendszeres használata a gyerekek fejlődését hátrányosan befolyásolná.

A VR-headsetek lényegében utánozzák a szemünk működését azáltal, hogy mindegyik szemnek kissé eltérő képet mutatnak, és ezáltal tudjuk a mélységet érzékelni.

A VR bizonyos esetekben még javíthatja is a látást Banks professzor szerint, például az olyan orthoptikus problémáknál, mint a nem eleget használt, „ellustult” szemek, amelyek kezelésére még hasznos is lehet ez a készülék. A professzor úgy gondolja, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy a virtuálisvalóság-sisakok segíthetnek is a szemproblémák diagnosztizálásában, sőt még kezelésében is, ahelyett hogy okoznák azokat. Szerinte még akár a szemészek is használhatnák ezeket az eredetileg játékra, szórakozásra készült eszközöket, hogy a szemproblémákat diagnosztizálják, sőt, bizonyos esetekben orvosolják.

A gyártók beépíthetnének látásvizsgálatokra használatos szoftvereket, amelyekkel az emberek beazonosíthatnák, hogy problémájuk van, és figyelmeztethetné a program őket, hogy konzultálniuk kellene egy szemésszel.

Egyelőre még egyik VR-gyártó cég sem mert ebbe belevágni – ilyen szoftverek még nem nagyon készültek. Emellett továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a nem megfelelő optikai hardver súlyosbíthatja a nem diagnosztizált szemproblémát – ezt a két Berkeley Egyetemen dolgozó professzor is elismeri.

Nem javasolt utána a járművezetés

A Leedsi Egyetem tudósaival ellentétben két Berkeley-kutató nem gondolja, hogy specifikusan gyermekeket érintő esetleges problémákról beszélhetnénk. Például a szédülés és a tengeribetegség is akkor jelentkezik, amikor olyan vizuális jeleket kap az agy, hogy tényleg mozgásban van. Ez pedig gyermekre, felnőttre egyaránt jellemző, szerintük semmi köze a gyermekkori fejlődéshez. 

Magyarán: akinek a hullámvasút vagy egy hullámzó tengeri út alatt hányingere van, az a VR-ozás során is rosszul lehet. Ez hatványozottan igaz akkor (például olyan játéknál, mint az Elder Scrolls: Skyrom PSVR-verziója), amikor VR-ra kissé rosszul programozott játékról beszélünk, és nem megfelelően mozog körülöttünk a virtuális világ, ahogy haladunk benne. 

A rosszullét vagy hányinger nem az egyedüli probléma, amely felmerülhet a VR-játék során.

Ha nem figyelünk kellőképpen a valós környezetünkre a játék hevében, előfordulhat, hogy nekiütközünk valamilyen veszélyes tárgynak

– magyarázza Dr. Cyriel Diels pszichológus. Ez pedig szerinte a gyermekekre a lelkesedésük miatt még veszélyesebb lehet. Bizonyos eszközök egyébként figyelmeztetik a felhasználót, amikor valamilyen valós tárgy (például egy könyvespolc) közeledtét észlelik, mások viszont nem.

Végül az is veszélyes lehet (kortól függetlenül), ha túl sokáig vagyunk a virtuális valóságban, és hirtelen a valóságba visszakerülve nehezen tudunk alkalmazkodni a valósághoz.

Ilyenkor olyan utóhatásokat tapasztalhatunk, amelyek befolyásolhatják a kéz-szem koordinációt vagy a testtartás stabilitását. A katonák például virtuális kiképzések után ezért nem vezethetnek járműveket, vagy nem használhatnak bizonyos gépeket.

A Berkeley Egyetem professzorai szerint tehát gyerekek biztonságosan használhatják a VR-t, szerintünk kár lenne megtiltani nekik ezeket a kütyüket. Nincs semmilyen valódi bizonyíték arra nézve, hogy a VR veszélyesebb lenne, mint egy könyv vagy egy mobiltelefon. Nyilván – mint minden más eszközzel – ezzel is óvatosnak kell lenni, de itt inkább a perektől való félelem a jellemző a VR-eszközök gyártóinál – ezért írják rá a 12 éves korhatárt ezekre az eszközökre. Ugyanakkor azt ők is elismerik, hogy még nincs elég tapasztalatuk a VR hatásainak mélyebb kutatásában, hiszen még csak pár éve kerültek piacra az újabb generációs virtuálisvalóság-sisakok. Banks professzor ezzel summázta mondandóját:

Az a véleményem, hogy ebben a témában az ügyvédek a leghangosabbak, és nem a tudósok. De soha ne mondd, hogy soha. Nem állítom, hogy biztosan nincs kockázat, mert ezt egyelőre nem tudhatjuk biztosan.