Bizonyos petefészek-problémák okait a gyorséttermekben találták meg

A policisztásovárium-szindróma (PCOS) előfordulását 6-8 százalékosra becsülik, a reproduktív (termékeny) korú, vérzéskimaradással küzdő nők 25 százaléka küzd a problémával – tehát igen gyakori jelenség. A PCOS nem betegség, hanem inkább a petefészek összetett, több szervet is érintő kóros állapota.

A panasz bármilyen életkorban jelentkezhet, komolyabb tünetek nélkül gyakran csak meddőségi kivizsgálás során fedezik fel.

A PCOS-nak két formája létezik: 

A nem örökletes típusban a panasz spontán megjelenésének oka ismeretlen. Az öröklődést feltérképezni egyelőre nem sikerült, családi halmozódást azonban már megfigyeltek – nagyobb eséllyel alakul ki ez a probléma, ha valakinek az édesanyja is érintett. Leggyakoribb tünete a menstruációs ciklus zavara, ami jelentheti legalább 3 egymást követő ciklus kimaradását és azt is, hogy a ciklusok száma nem éri el az évi kilencet. Jellemző tünete a hiperandrogénizmus, a férfi nemi hormonok túltermelődéséből fakadó problémahalmaz, megjelennek pattanások, megindul a szőrösödés és a hajhullás.

Nagyon gyakori, hogy a PCOS elhízással és inzulinrezisztenciával párosul. Az emelkedett vérzsírszint növeli a szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát, az inzulinrezisztencia pedig idővel 2-es típusú cukorbetegséget eredményezhet. A rendezetlen menstruációs ciklus miatt gyakran az ovuláció is károsodik, aminek meddőség lehet a következménye.

A PCOS diagnózisa és kezelési irányok

A policisztásovárium-szindróma diagnosztikai kritériumait rotterdami kritériumoknak nevezzük. Három van belőlük; ha kettő közülük fennáll, már fel lehet állítani a PCOS diagnózisát.

• Az első a peteérési vagy menstruációs zavar, ami a gyakorlatban rendszertelen havivérzést (oligoovuláció) vagy a peteérés hiányát (anovuláció) jelenti.
• A második a magas férfihormon szint, illetve tünetei (aknés bőr, erőteljesebb szőrnövekedés, hajhullás, hasi hízás); laboratóriumi jelei is lehetnek, ilyen például az emelkedett tesztoszteronszint.
• A harmadik kritérium a policisztás ováriumok észlelése ultrahanggal: a kialakuló ciszták 2-9 milliméteresek, és 12 vagy annál több látható belőlük. A petefészek térfogata is megnőhet a sok apró ciszta miatt. Nem mindig érintett mindkét petefészek.

Gyermekvállalási szempontból mindenképpen eltérő a szindróma kezelési iránya: ha az illető nem szeretne gyermeket, de férfias tünetei jelentkeznek, lehetőséget jelenthet a fogamzásgátló gyógyszer, azonban fontos a trombóziskockázat feltérképezése: 

hát még ha a PCOS túlsúllyal kombinálódik – és a családi hajlam öröklődését se feledjük. Ezen túlmenően a fogyás, az étrend is kulcskérdések – ezeket mindenképpen endokrinológus és táplálkozástudományi tanácsadó kontrollja mellett érdemes tenni. Időnként elkerülhetetlen a műtéti beavatkozás, és nagyon lényeges az éves rákszűrés.

Fókuszban az étrend: az AGE-k szerepe

Noha a PCOS pontos kórélettana még mindig nem ismert, a környezeti és genetikai tényezők fontos szerepet játszanak a PCOS klinikai fenotípusaiban, ideértve az ovulációs diszfunkciót is. 

A magas előrehaladott (fejlett) glikációs végtermékeket (AGE-t) tartalmazó étrend az egyik környezeti tényező, amely mind a PCOS-ban megfigyelt metabolikus, mind reproduktív változásokhoz kapcsolódik.

Az AGE reaktív molekulák sokszínű csoportja. A vegyületek redukáló hatású szénhidrátok magas hőmérsékleten végbemenő nem enzimatikus kémiai reakciója, az ún. Maillard-reakció, más néven a „barnulási reakció" során jönnek létre.

Az étkezés során szervezetbe jutott előrehaladott glikációs molekulák (AGE-k) a vérbe kerülveAGE-receptorukhoz kötődnek, felerősítik az inzulinrezisztenciát, majd egy összetett jelátvivő fehérjekomplex (NF-kB) túltermelődése révén szervezetszintű 

A New York-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy gyorséttermi és őstermelői ételeket fogyasztókat összehasonlítva a gyorséttermi termékeket rendszeresen vásárlók szervezetében jóval magasabb a gyulladásos faktorok (pl. IL-6) mennyisége. A gyulladással párhuzamosan a reaktív oxigéngyökök termelődése is megnő, ami a PCOS kialakulásáért közvetlenül is felelős.

A szérum AGE-knek központi szerepe van az inzulinrezisztenciaés elhízás kialakulásában, melyek közvetlenül és közvetetten okozói a férfi nemi hormonok termelődésének és hatásának túlsúlyáért.

Szervezeten belül (endogén), valamint szervezeten kívül (exogén) az élelmiszerek jelentős mértékű hőkezelése és feldolgozása során is keletkeznek, a modern étrend általános alkatrészei. Az emberi szervezet AGE-szintjében történő növekedés – akár endogén módon, akár exogén módon, az étrendből származóan – ovulációs diszfunkciót okozhat PCOS-ban szenvedő nők esetében. Ezenkívül az AGE-k kapcsolatban vannak az inzulinrezisztencia kialakulásával és az elhízással is. A New York-i Egyetem kutatói azt is kimutatták, hogy az AGE-kben gazdag étrend esetén a molekulák 

így közvetlenül elindítják a PCOS tüneteit tovább súlyosbító öngerjesztő körfolyamatot.

A New York-i Egyetem tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy az alacsony AGE-tartalmú étrend kedvező metabolikus és hormonális hatással jár, valamint csökkenti az oxidatív stresszt PCOS-sel küzdő nők esetében.

Hogyan csökkenthetjük ételeink AGE-tartalmát?

A Dining Guide 2017-es kiadványában a tökéletes steak és hal készítésénél az alábbiakat javasolják: 

...Mivel a hús vagy a hal felszínén lévő víznek teljesen el kell párolognia, fontos, hogy a serpenyőnk nagyon forró legyen. A célunk, hogy egy kellemesen ropogós, aranybarna kéreg jöjjön létre a sült felszínén. A pirítás egy meglehetősen gyors folyamat. Legyünk résen, nehogy egy óvatlan pillanatban a kéreg elszenesedjen.

Láthatjuk, hogy még az ínyenc konyha is szeretettel alkalmazza az ismert kémiai átalakulást, hát még a feldolgozóüzemek: 

és ezáltal számos előrehaladott glikációs végterméket tartalmaznak. A magas zsír- és fehérjetartalmú állati eredetű élelmiszerek általában AGE-kben gazdagok, és a hőkezelés során további AGE-k keletkeznek bennük, a szénhidrátban gazdag élelmiszerek, mint a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, ezzel szemben még hőkezelés után is viszonylag keveset tartalmaznak ezekből az anyagokból. 

A hő élelmiszer-kategóriáktól függően 10-100-szorosára növeli a glikációs végtermékek keletkezését. Ha kisebb és rövidebb hő hatásának tesszük ki az ételeket elkészítésük során, a folyamat során kialakuló új AGE molekulák mennyiségét le tudjuk csökkenteni. Ehhez azonban inkább

• a főzést
• a párolást és a gőzölést
• vagy szuvidálást

kell alkalmaznunk az erős grillezés, vagy a bő zsiradékban, nagy lángon történő sütés helyett. 

Hogy kell elképzelni az elkészítési mód hatását? 

A roston sült csirkehús AGE-tartalma 5828 kU/100 g, míg roston sült marhahús esetén ez az érték 5963 kU/100 g. Ha azonban ezeket a húsokat főzzük vagy pároljuk, akkor az AGE-tartalom 1124 kU/100 g, illetve 2230 kU/100 g-ra csökken. Tovább tudjuk csökkenteni a keletkező AGE-k mennyiségét, ha például ecetet, savanyított zöldségeket vagy citromlevet, tehát 

A mediterrán és ázsiai országok gasztronómiájában ezen konyhatechnikai eljárások régóta szerepelnek: ízletes, könnyen elkészíthető egészséges fogásokat hoznak létre velük. 

További előny, hogy a kíméletesebb elkészítési módok az élelmiszerek biológiai értékét, tápanyagsűrűségét és -tartalmát is segítenek jobban megőrizni. Nem véletlen, hogy nem lobogó, hanem nagyjából 70-80 Celsius-fokos vízben, lassúfőző segítségével tudjuk a legjobb minőségű csontlevest is elkészíteni.

(Borítókép: Hamgurgerek egy gyorsétteremben. Fotó: Sebastian Gollnow / picture alliance / Getty Images)