Magyar chiplaboratórium segíti a mesterséges megtermékenyítést

2020.11.10. 12:06 Módosítva: 2020.11.11. 18:43
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Mikrorendszerek Laboratóriumának kutatói is részt vettek abban a most lezárult nagyszabású projektben, amely a Pécsi Tudományegyetem vezetésével a sikeres mesterséges megtermékenyítések számának növelését segítené elő egy chip-technológián alapuló új vizsgálati módszerrel.

Az első „lombikbébi” megszületése óta a szülészek mikroszkópos vizsgálattal választják ki, hogy melyik embrió lehet a legsikeresebb a beültetés után. Az orvostudomány évtizedek óta törekszik ennek a módszernek a tökéletesítésére és a 30 százalékos megtapadási sikeresség növelésére. A szemrevételezéses módszer egyik alternatívája az úgynevezett tápfolyadék-diagnosztika, amelyet öt éve végeznek a Pécsi Tudományegyetemen, speciális laboratóriumi körülmények között.

A humán in-vitro megtermékenyítéshez kapcsolódó diagnosztikai eljárás során alkalmazott autonóm mikrofluidikai kazetta
A humán in-vitro megtermékenyítéshez kapcsolódó diagnosztikai eljárás során alkalmazott autonóm mikrofluidikai kazetta
Fotó: ELKH

Chipre épített labor

Ahogy Prof. Dr. Kovács L. Gábor akadémikus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont elnöke, a projekt szakmai vezetője beszámolt róla, céljuk olyan biológiai jellemzők azonosítása volt, amelyekkel felismerhető az egészséges embrió, és az egészséges terhesség. A távlati cél pedig, hogy a kifejlesztésre kerülő lab-on-a-chip módszer alkalmas legyen az embrió megtapadásának és életképességének a előrejelzésére.

A projekt közel 100 fő munkájával valósult meg. Olyan élvonalbeli szakembereket vontak be a projektbe, akik járatosak nanoeszközök és mikrochipek gyártásában. A berendezés miniatürizálásával és az eljárás leegyszerűsítésével az a céljuk, hogy a chipelven alapuló készülék egyetlen folyadékcseppből, a betegágy mellett, azonnal ki tudja jelezni, hogy a tápfolyadék összetétele alapján melyik embrió esélyesebb arra, hogy kisbaba legyen belőle.

A mikrofluidikai kazetta mikroszkopikus szerkezetének pásztázó elektronmikroszkópos képe
A mikrofluidikai kazetta mikroszkopikus szerkezetének pásztázó elektronmikroszkópos képe
Fotó: ELKH

Termékfejlesztés

A szakmai megvalósításban a PTE Szentágothai János Kutatóközpontja, illetve a PTE három karának nyolc klinikája és intézete vett részt; további együttműködő partner volt a 77 Elektronika Kft., az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont MFA Mikrorendszerek Laboratóriuma (EK MFA), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME SZAKT), valamint a Semmelweis Egyetem (SE OVI). 

A közös kutatási munka alapozták meg a továbblépést: a PTE az elmúlt hetekben pályázaton elnyerte a kormányzattól a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium program támogatását az eredmény termékké fejlesztéséhez.

Máshogyan ugyanúgy - Hétköznapi emberek, különleges sorsok

Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM