![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Magyar chiplaboratórium segíti a mesterséges megtermékenyítést
Az első „lombikbébi” megszületése óta a szülészek mikroszkópos vizsgálattal választják ki, hogy melyik embrió lehet a legsikeresebb a beültetés után. Az orvostudomány évtizedek óta törekszik ennek a módszernek a tökéletesítésére és a 30 százalékos megtapadási sikeresség növelésére. A szemrevételezéses módszer egyik alternatívája az úgynevezett tápfolyadék-diagnosztika, amelyet öt éve végeznek a Pécsi Tudományegyetemen, speciális laboratóriumi körülmények között.
![A humán in-vitro megtermékenyítéshez kapcsolódó diagnosztikai eljárás során alkalmazott autonóm mikrofluidikai kazetta](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3529/35291/352917/35291769_697eecba74a24ecb1b7bc75d505e49f9_wm.jpg)
Chipre épített labor
Ahogy Prof. Dr. Kovács L. Gábor akadémikus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont elnöke, a projekt szakmai vezetője beszámolt róla, céljuk olyan biológiai jellemzők azonosítása volt, amelyekkel felismerhető az egészséges embrió, és az egészséges terhesség. A távlati cél pedig, hogy a kifejlesztésre kerülő lab-on-a-chip módszer alkalmas legyen az embrió megtapadásának és életképességének a előrejelzésére.
A projekt közel 100 fő munkájával valósult meg. Olyan élvonalbeli szakembereket vontak be a projektbe, akik járatosak nanoeszközök és mikrochipek gyártásában. A berendezés miniatürizálásával és az eljárás leegyszerűsítésével az a céljuk, hogy a chipelven alapuló készülék egyetlen folyadékcseppből, a betegágy mellett, azonnal ki tudja jelezni, hogy a tápfolyadék összetétele alapján melyik embrió esélyesebb arra, hogy kisbaba legyen belőle.
![A mikrofluidikai kazetta mikroszkopikus szerkezetének pásztázó elektronmikroszkópos képe](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3529/35291/352917/35291799_dd9303acb52ae8cac9ef772918dcfee1_wm.jpg)
Termékfejlesztés
A szakmai megvalósításban a PTE Szentágothai János Kutatóközpontja, illetve a PTE három karának nyolc klinikája és intézete vett részt; további együttműködő partner volt a 77 Elektronika Kft., az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont MFA Mikrorendszerek Laboratóriuma (EK MFA), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME SZAKT), valamint a Semmelweis Egyetem (SE OVI).
A közös kutatási munka alapozták meg a továbblépést: a PTE az elmúlt hetekben pályázaton elnyerte a kormányzattól a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium program támogatását az eredmény termékké fejlesztéséhez.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)