Mosolyszünet: megértjük egymást maszkban?

Mivel a maszkkal takart szájkörnyéki terület alapvető információkat hordoz az ember lelkiállapotáról, a kutatók már a járvány első hullámában arra figyelmeztettek, hogy beszélgetőpartnereink részlegesen rejtett mimikájától feszültebbek és gyanakvóbbak leszünk. Hiszen eltűnnek az azonnali visszajelzések, vagyis sosem lehetünk biztosak abban, hogy éppen hányadán állunk egymással.

Persze erre most lehet azt mondani, hogy a fél arc azért mégis kilátszik, tehát nincsen veszve minden. És valóban, alapérzelmeinkről valamelyest árulkodik a szem környéki terület is: a düh és a boldogság kandikál ki legegyértelműbben a maszk alól.

• Az enyhe hunyorítás (egymáshoz közeledő szemhéjak, és a szemöldökök belső tövénél két függőleges vonal megjelenése) haragra,
• míg a külső szemzugok körül hirtelen megjelenő szimmetrikus szarkaláb őszinte örömre utal.

Megjátszós honfitársainknak hasznos tipp lehet, hogy maszkban teljesen felesleges színlelni a jókedvet, mivel műmosolynál csak a száj dolgozik, a szem környéki izmok nem. Tehát kár a strapáért, úgysem látja senki az őszintétlen igyekezetet.

A riadalmat és a csodálkozást sajnos könnyű keverni, de azért vannak támpontok.

• A szemöldök gyors, egyenes vonalú megemelkedése félelmet jelez,
• ám ha e folyamat lassúbb, és a szemöldök enyhe ívet is formál közben, akkor már meglepettségre utal.

A bánat és a viszolygás elég sima ügy, a megvetés fintora viszont gyakran rejtve marad.

• A felső szemhéj enyhe lebiggyenése szomorúságról mesél,
• az undorteli grimaszt pedig az orr tövének gyűrődése árulja el.

A kaján félmosolyt viszont már semmi sem, így ha maszkot viselünk, és csakis az arcunkkal vagyunk lenézőek másokkal, vélhetően sosem fognak értesülni erről.

Több támpont és kütyü

Természetesen magának a maszknak a mikromocorgásai is árulkodnak olykor az arcizmok rezdüléséről, ám ez még mindig nagyon kevés vizuális kapaszkodó ahhoz képest, amihez evolúciósan hozzászoktunk a társas érintkezések világában. A legfőbb probléma az, hogy

amikor mások érzelmi állapotára próbálunk ráhangolódni. Ebből persze nem a maszkviselés megkérdőjelezése következik a tudomány számára, hanem a többi kommunikációs csatorna felértékelődése.

A kifejezőbb testtartás és hangszín ugyanúgy segíthet a kieső jelek pótlásában, tehát a hatékonyabb társalgásban, mint a szélesebb gesztusok 

– vélik a szakértők. Kézenfekvő okokból eleve érdemes jobban artikulálni. Végső esetben pedig akár szóban is kimondhatjuk legfontosabb érzéseinket, amelyeket amúgy hangtalanul jeleznénk csupán.

Okoseszközök is születtek már a tárgyalt problémahalmazra válaszul. A legvadabb ötlet amerikai: a C-Face technológia lényege, hogy fejhallgatóba szerelt minikamerák érzékelik és értelmezik a maszkkal takart arc mozgásait, az elfedett grimaszokat pedig egy animált modellen mutatja meg nekünk a telefonunk.

pedig kínai innováció.

Megjegyzendő, hogy ősszel a francia kormány is bevezette már az öntisztulni ugyan nem képes, de szintúgy átlátszó maszkok használatát a kisiskolások tanárai körében. Részint, hogy jobban értsék őket a diákok (ugyanis még a tökéletesen hallók is meglepően sokat figyelik a beszélők száját, gyakran segít a megértésben), másrészt hogy a lurkók érzelmi intelligenciájának fejlődése se kapjon gellert a járvány miatt.  

(Borítókép: Maszkot viselő fiatalok Törökországban. Fotó: (Photo by Sebnem Coskun / Anadolu Agency / Getty Images)