Nem tudtuk, hogy kígyó így is mozoghat

Hawaiitól nyugatra található Guam szigetén él egy invazív kígyófaj, mely régebben a fájdalomcsillapító-túlérzékenységével, most pedig a testi adottságait meghazudtoló igen furcsa mozgásformájával hívta fel magára a figyelmet.

A Coloradói Állami Egyetem kutatói a barna fakígyóval (Boiga irregularis) kapcsolatosan felfedeztek egy igen különleges mozgásformát, mely lehetővé teszi számára a fatörzsön történő függőleges helyváltoztatást, így – ha nem is könnyűszerrel, de – lecsaphat az amúgy veszélyeztetett őshonos zsákmányaira, számolt be a Scitechdaily.com.

Közel száz éve az összes kígyómozgást hagyományosan három módozatba sorolták: oldalirányú hullámzás, oldalirányú kanyargás és harmonikaszerű, illetve hernyószerű mozgás. Ezek a kígyók mutatnak egy újat, ugyanis képesek fára és villanyoszlopokra is felmászni. Testével egyszer szorosan körülfonja a fa törzsét, vagy egyéb más függőleges tárgyat, majd gyakorlatilag egy csomót kötnek a farkukra, lasszóra emlékeztető formában. Az éjszaka leple alatt nagyon lassan – mivel rendkívüli módon lefárasztja a hüllőt ez a mozgásforma – felvonszolják magukat a mit sem sejtő zsákmányhoz, például őshonos madarakhoz, amelyeket már jócskán megritkítottak.

Véletlenül fedezték fel az ötödik mozgásformát

Épp a mikronéziai seregélyek fészkeinek védelmén dolgozott egy kutatócsoport, amikor felfigyeltek a kígyó különös mozgására. A seregélyek fontos ökológiai funkciót töltenek be, a gyümölcsmagvak szétszórásával segítik a guami erdők fennmaradását. A csapat három méter hosszú fémterelővel próbálta megakadályozni, hogy a barna fakígyók felmásszanak a madárládákhoz a megfigyelők udvarán. Ugyanezeket a terelőket használták más kígyók és mosómedvék távoltartására. A terelő azonban nem jelentett akadályt nekik.

Nem számítottunk rá, hogy a barna fakígyó képes lesz átjutni a terelőlemezen. Kezdetben nagyrészt működött az eszköz. Videón vettük észre a lasszómozgást, ahogy a kígyó felfelé tolta a testét a henger körül

– mondta Tom Seibert biológus, a kutatás egyik résztvevője.

Látván, hogy a kígyó kijátssza a seregélyek védelmére kihelyezett akadályt, kénytelenek új megoldást kidolgozni.

Egér deszantegységgel próbálkoztak

2013. december elsején, egy vasárnapon kétezer, fájdalomcsillapítóval befecskendezett egér landolt pici karton ejtőernyőikkel a szigeten. A rágcsálókat a kígyóknak szánták, hogy ezzel is védjék az őshonos madarakat. Természetes ellenség híján rendkívüli módon elszaporodtak, és dollármilliókba kerülő áramkimaradásokat okoznak azzal, hogy áramszolgáltató egységekbe telepednek. A kígyók sajátos sebezhetőségét használták ki: rendkívül érzékenyek a fájdalomcsillapítóra. Már egy csekély mennyiség is, amely más élőlénynek meg sem kottyan, halálos dózis számukra.

A barna fakígyók a második világháború után kerültek a térségbe, az 1980-as évek végére már tizenkét madárfajt tüntettek el a Guam-szigetről, de kiirtották a Mariana gyümölcsevő denevért is.

(Borítókép: Barna fakígyó. Fotó: Karl Gehring / Getty Images)