Húszéves a Wikipédia

A Wikipédia már indulása után is kapott hideget és meleget is a pontatlanságaival kapcsolatban, mégis iszonyú sikert aratott. Jelenleg a 15. legnépszerűbb oldal az egész interneten, több mint 300 nyelven érhető el, és az önkéntes szerkesztők közössége tartja fenn. Legalábbis csak remélhetem, hogy ezek a számok pontosak, hiszen ezeket a tényeket is az online enciklopédia saját Wikipédia-bejegyzésében találtam meg.

Akármennyire is megbízunk vagy sem a Wikipédiában (internetes szájkarate-bajnokságok fekete öves mestereinek kedvenc mondatai: „Ha! Wikipédia! Hát persze! El is higgyem, mi?!”), az egész biztos, hogy tanulóktól kezdve a beszédeiket író politikusokon keresztül egészen az újságírókig szinte mindenki folyamatosan használja, ha egy rövid tájékoztatóra van szüksége bármely témában – annak ellenére, hogy még a Wikipédia is azt hangsúlyozza, hogy

Íme öt angol Wikipédia-oldal, mely elmeséli ennek a jelenségnek a történetét.

George W. Bush oldala

George W. Busht öt nappal a Wikipédia elindítása után avatták az Egyesült Államok 43. elnökévé. Az új elnök oldala mutatott rá a Wikipédia alapelvének, a nyitottságának sérülékenységére.

Bárki szerkesztheti a Wikipédiát

– magyarázta akkor David Gerard, aki már a kezdetektől fogva önkéntes szerkesztő volt.

Remélem, hogy az emberek majd megértik, hogy a Wikipédia csak egy rakás jó szándékú amatőr munkájából áll, akik mindent megtesznek azért, hogy valami szépet alkossanak

– tette hozzá Gerard, és naivabb kijelentést nem is tehetett volna, lévén nem mindenki akart a fair playben részt venni. Ugyanis gonosz szerkesztési háború indult a Bush-oldallal kapcsolatban, amelybe később erősen vitatott részeket raktak be olyan vitákról, mint például az öbölháború, és azokat újra és újra visszarakták, majd eltávolították.

Egyértelmű volt tehát, hogy ez egy olyan tényező, amely megváltoztatta a szabályokat. Egyes bejegyzések így védetté váltak, vagyis a szerkesztésnek korlátjai voltak, különösen az új vagy anonim felhasználók részéről. Jimmy Wales, az egyik alapító és a jelenlegi CEO úgy emlékszik vissza, hogy az egyik idealista rendszergazda annyira boldogtalan volt attól, hogy a Wikipédia elveszítette a teljes szerkeszthetőségi szabadságát, hogy végül felvállalta, hogy ő maga figyeli folyamatosan a Bush-oldalt.

Nyolcórás hülyéskedés és kínlódás után ingerülten közölte: „Lezárom, kész, ennyi, elég volt!”

– mesélte nevetve Wales a BBC-nek.

A Covid–19-oldal 

2020. január 5-én a Wikipédia egyik névtelen szerkesztője, aki országát Kínának és akkori helyét Cambridge-nek jelölte meg, létrehozott egy olyan angol oldalt, amelynek címe „2019–2020 Kína tüdőgyulladása” volt. Az oldal címe aztán megváltozott, amint a vírus Covid–19 néven ismertté vált.

Az elmúlt évben szerkesztők százai járultak hozzá ahhoz az egyetlen, angol nyelvű Wiki-oldalhoz, amely most már egy rövid könyvnek számít a világjárvány minden aspektusáról. Ráadásul miközben az internetet elárasztották a vírussal kapcsolatos dezinformációk, addig David Gerard szerint a Wikipédia megbízható információkkal kapcsolatos politikája révén az oldal minősége is kifogástalan maradt.

Persze ettől függetlenül a „szerkesztési háborút” ez a Wikipédia-oldal sem úszta meg.

Az egyik szerkesztési előzményre vonatkozó megjegyzésben például ezt olvashatjuk: „Ez spekuláció. Nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy ez történt, ezért nem szabad ide sorolni.”

Jimmy Wales szerint viszont a „Wiki Project Medicine” – amely orvosok és tudósok az enciklopédia kezdeteikor kialakult közössége – segített a Covid-oldalon lévő információkat a lehető legpontosabbnak megőrizni.

Gladys West oldala

Gladys West egy afroamerikai matematikusnő, akinek munkája alapvető jelentőséggel bírt a GPS navigációs rendszer fejlesztésében. A róla szóló Wikipédia-oldal egyike annak a több mint ezernek, amelyet Dr. Jess Wade, a londoni Imperial College hölgy fizikusa készített.

A Wikipédiának régóta problémái vannak a sokféleséggel, mind a benne szereplő tárgyak, mind a szerkesztők terén – akik túlnyomórészt férfiak és fehérek.

Dr. Wade részese volt annak, hogy ezen változtassanak: ő személyesen arra összpontosított, hogy a női tudósok nagyobb hangsúlyt kapjanak az enciklopédiában.

Három éve szerkesztem a Wikipédiát, és mindennap írtam életrajzokat nőkről

– állítja Wade.

Gladys West oldala az elsők között volt, és amióta megjelent, a 91 éves matematikust felvették az Egyesült Államok Légiereje Hírességeinek Csarnokába.

De Dr. Wade szerint még mindig rengeteg a munka az ő szerkesztői területén.

A WWE-pankrátorok listája

Bár hosszú évekig a George W. Bush-oldalt szerkesztették a legtöbbször, de végül egy másik oldal ebben a tekintetben utolérte. A WWE profi birkózóinak listájáról van szó, amelyen az évek során több mint 53 ezer szerkesztés történt.

Bár a sport mint olyan törvényszerűen vonzza a vitákat a drukkerek és ellendrukkerek részéről, ezt az oldalt viszont érdekes módon nem a szerkesztők közötti harcok, hanem a rajongói szenvedély miatt szerkesztették ennyiszer. Azon – többségében ismeretlen – szerkesztők, akik ide feljöttek szerkeszteni, azért tették ezt, hogy naplóba vegyenek minden egyes birkózót, aki valaha is ringbe szállt, a menedzsereikkel és a WWE-hez kapcsolódó minden más személlyel együtt.

Az eredendően vicces szavak listája

Ez az oldal eredetileg csak arról szólt, hogy feljöttek az emberek, és csak hülyeségeket vagy szavakat adtak hozzá, amelyek szerintük viccesnek tűntek, hivatkozások nélkül. Már majdnem törölték is, de végül megúszta, aminek Jimmy Wales örült, mert nagyon tetszett neki.

A humor azon elméletéről van szó, hogy egyes szavak önmagukban véve is viccesebbek, mint mások

– magyarázta Jimmy Wales.

Később megmentették, sőt, egyfajta „tudományos bejegyzéssé” is vált, amelyen akadémiai kutatások példáit sorolták fel arra vonatkozóan, hogy mitől vicces a szó.

A kérdés már csak az, hogy vajon azért élt-e túl, mert az alapítónak tetszett. David Gerard szerint nem, ugyanis a Wikipédia teljesen anarchikus, senki sem „felelős” semmiért, vagy senki sem irányít semmit, ez egy bonyolult bürokrácia, amelyet 

Eddig úgy tűnik, hogy az „anarchikus bürokrácia” jól működik.

Borítókép: Lorenzo Di Cola/NurPhoto via Getty Image