30 éve tört ki a Sivatagi Vihar

GettyImages-2666767
2021.01.18. 09:40 Módosítva: 2021.01.18. 11:33
A hidegháború már véget ért, de még állt a Szovjetunió, amikor a nyugati hatalmakkal kitűnő kapcsolatot ápoló Szaddám Husszein iraki diktátor megszállta Kuvaitot az Irán ellen vívott háborúban kapott kölcsönökkel kapcsolatos nézeteltérések miatt.

Mivel a siíta teokrácia elleni harcban jelentős támogatást kapott az USA-tól, Franciaországtól, Nagy-Britanniától és Németországtól, Husszein valószínűleg úgy kalkulált, hogy ezt a kis apróságot, amelyre a háborúban óriási adósságba keveredett országa pénzügyi stabilitása miatt volt szüksége, nyugati szövetségesei elnézik neki.

Hogy döntésében mekkora szerepe volt April Glaspie-nek, az Egyesült Államok bagdadi nagykövetének, arról a mai napig folyik a vita. Amikor ugyanis Husszein 1990 júliusának végén szembesítette a művelt arabistát és az első arab országba akkreditált női nagykövetet országa fenntarthatatlan helyzetével, elhangzott az alábbi két, diplomáciailag kifogástalan, azonban az adott helyzetben egyértelműen jóváhagyásra utaló mondat.

Nincs véleményünk az önök kuvaiti határvitájához hasonló, két arab ország közötti konfliktusairól. Baker külügyminiszter úr kifejezetten megkért, hogy ismételjem meg azt az Irak irányába az 1960-as évek óta fennálló irányvonalat, amely szerint a Kuvait-ügyben nincs amerikai érdek. 

Egy héten belül a világ akkor negyedik legnagyobb hadserege lerohanta hozzá képest törpe szomszédját. A jó szándék jeléül a fenyegető csapatösszevonások ellenére nem mozgósított kuvaiti fegyveres erők nem voltak képesek ellenállást kifejteni.

Husszeint azonban 

meglepte a nyugati világ egységes és éles reakciója.

Még a Szovjetunió is elítélte a lépést, és a koreai háború óta először megszavazta az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irak elleni katonai fellépést. Egy nappal a támadás után kezdetét vette az a kevéssé ismert művelet, amely közvetlen előzménye volt a híres viharnak. A Sivatagi Pajzsban ugyanis tekintélyes méretű nemzetközi haderő gyülekezett Szaúd-Arábiában. Az Irakkal határos Iránra nyilván nem lehetett számítani mint felvonulási területre, Törökország pedig 2003-hoz hasonlóan elzárkózott attól, hogy Irakkal határos területeit felvonulási területként használják. Ebben nagy valószínűséggel a jellemzően kurdok lakta területek miatti aggodalmai vezették. A később de facto függetlenné vált iraki Kurdisztán miatt félelmei később jogosnak bizonyultak.

Az öbölháború hadműveleteinek vázlata
Az öbölháború hadműveleteinek vázlata
Fotó: Wikipedia

A jelentős létszámú nemzetközi erő gerincét a részben Németországból átszállított amerikai erők alkották, mellettük brit és francia hadosztályokon túl két egyiptomi, sőt egy szíriai hadosztály is része volt a felsorakozott erőknek a közvetlenül fenyegetett öbölmenti államok katonáin túl.  Augusztustól folyamatosan érkeztek Szaúd-Arábiába a szövetséges csapatok, hamarosan 

közel egymillió katona várta a parancsot a 678-as számú ENSZ BT-határozat végrehajtására.

1991. január 17-én, helyi idő szerint hajnali 3 órakor megindult a támadást előkészítő légi csapások sorozata. A bevetett F–117-es lopakodók az iraki légvédelem számára észlelhetetlenül közelítették és semmisítették meg a radarokat és később a légvédelmi rakétakilövőket, így a modern háborúk elengedhetetlen kelléke, a légi uralom gyorsan a szövetségesek kezébe került. Így kezdetét vette a heteken át tartó bombázás, amely fokozatosan őrölte fel a nagyrészt védtelen iraki szárazföldi egységek erejét. Az arab szövetségesek éberségét Irak másfél héttel a támadás után, január 29-én tette próbára a szaúdi Kafdzsi városa elleni meglepetésszerű támadással. Bár a határhoz közeli kisvárost rövid időre sikerült elfoglalniuk, az amerikai légierő gyakorlatilag szétverte az iraki páncélos oszlopokat, és a szaúdiak a demoralizált sorkatonáktól gyorsan visszafoglalták a területet.

Az iraki katonai vezetés korlátozott felderítési lehetőségeinek köszönhetően egy közvetlen támadást várt Kuvaitban, ezzel szemben az amerikai, brit és francia erők négyhétnyi puhítás után egy nagy kerülővel hatoltak be Irakba, és a térképen látható módon mindössze négy nap alatt bekerítették az iraki haderő jelentős részét. A folyamatos légitámadások miatt irányítás nélkül maradt iraki csapatok tömegesen adták meg magukat, volt hogy egy helikoptert integettek le, csak hogy megmeneküljenek az égből záporozó bombáktól.

Egyedül a Köztársasági Gárda tanúsított érdemi ellenállást a folyamatos légitámadások közepette, de néhány elit hadosztályával szemben a szövetséges szárazföldi erők még légitámogatás nélkül is fölényben lettek volna. Február utolsó napjaiban kivonta a bekerítésből elit alakulatait, amelyek így is súlyos veszteségeket szenvedtek.

Szaddám Husszein, látva, hogy közel a veresége, Scud rakétákkal kezdte el lőni Izraelt, hogy reakcióra provokálja a zsidó államot, amely válasz jó eséllyel az arab szövetségesek kilépését jelentette volna a koalícióból. Szerencsére 

a bemutatkozó Patriot légvédelmi rakéták nagy százalékban elfogták és megsemmisítették a szovjet eredetű és viszonylag egyszerű fegyvereket.

Február végére egyértelművé vált, hogy a bekerítés hamarosan befejeződik, így az Irakot Kuvaittal összekötő 80-as autópályán egy hatalmas gépjárműoszlop, köztük katonai járművek, indult el nyugat felé. Az még a levegőből is látszott, hogy jelentős részükön zsákmányolt kuvaiti értékek utaznak, ez azonban nem akadályozta meg az amerikai légierőt, hogy az autópálya elejét és végét lebombázva csapdába ejtse a többezernyi járművet, amelyet utána módszeresen elpusztítottak. Február 28-án az idősebb Bush elnök bejelentette Kuvait felszabadítását.

Végezetül néhány érdekesség a hidegháború utáni korszak első háborújáról.

  • Az amerikai terminológia szerint első, a világ nagyobb része által második (az első az iraki–iráni volt) öbölháborúban, a non-stop hírcsatornák első képviselőjeként az eseményekről folyamatosan tájékoztató CNN ekkor vált ismertté a világ előtt. 
  • A 3. a.m Eternal című, eredetileg 1989-ben megjelent trance szám 1991-es újrafeldolgozását be akarták tiltani, mert a támadás időpontjára utaló címe miatt sokan háborúellenesnek bélyegezték.
  • Először kerültek úgynevezett embedded, azaz beépült tudósítók katonai alakulatokhoz, akik hosszabb időt töltöttek a katonákkal, így jobban át tudták érezni, min mennek át, így tudósításaik is személyesebbek és informatívabbak lettek.
  • A visszavonuló iraki hadsereg a legtöbb kuvaiti olajkutat felgyújtotta, óriási környezetszennyezést okozva ezzel.

Borítókép: Az amerikai légierő F-15 C típusú vadászgépei egy kuvaiti olajmező felett 1991-ben Fotó: MPI/Getty Images



  • Hírek
  • Hírek