Elemér
0 °C
10 °C

Mágneses módszerrel védik magukat a kígyók a méreg ellen

2021.01.18. 11:25 Módosítva: 2021.01.18. 11:28
Lecserélődött egy aminosav, ezért az idegvégződés taszítja a mérget.

A Queensland Egyetem kutatása szerint bizonyos kígyók különleges módszerrel védik magukat más kígyók mérges harapása ellen. Az egyetem toxinevolúciós-laborja szerint a dolog úgy működik, ahogy az azonos pólusú mágnesek taszítják egymást.

A kígyó neurotoxinjainak célpontja az erős negatív töltésű idegi receptor

– magyarázza a laboratórium munkatársa, Bryan Fry professzor.

Burmai piton
Burmai piton
Fotó: Charles Ommanney / Getty Images Hungary

A neurotoxinok ezért pozitív töltésűek, ami gyakorlatilag a neurológiai célponthoz vezeti őket, ahol bénulást okoznak. Bizonyos kígyók azonban az evolúció során úgy fejlődtek, hogy a negatív töltésű aminosav a receptorban pozitív töltésűre cserélődött.

Ez nagyon újító genetikai mutáció volt, és eddig nem ismertük. Kiderítettük, hogy ez a jellemző legalább tíz különböző kígyófajban kifejlődött.

Az óriási és lassú burmai piton, amely gyakran a kobrák zsákmánya, ettől a különleges trükktől különösen ellenálló a kígyóméreggel szemben. Az ázsiai és ausztrál pitonok nem rendelkeznek ilyen védettséggel.

Bizonyos fajokról, például a mongúzokról tudták, hogy az idegreceptorokból kiálló különleges struktúrával rendelkeznek, amely közvetlenül blokkolja a méreg kapcsolódását. A mágneses mechanizmus eddig ismeretlen volt, és legalább két különböző alkalommal kifejlődött mérgeskígyókban, amelyek így ellenállók lettek saját mérgükkel szemben.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.