Emberek millióival végezhet a klímaváltozás miatt terjedő szúnyogfaj

A szóban forgó szúnyogfaj rendszertani neve Aedes vittatus. Ez a világszerte létező 3500 szúnyogfaj egyike, amelyet most találtak meg először az észak-amerikai kontinensen, de máshol is elterjedhet. Parazitákat vagy emberre veszélyes kórokozókat is hordozhat. Más szúnyogfajok, mint például az Aedes albopictus és az Aedes aegypti olyan betegségeket terjeszthetnek, mint a dengue-láz, a sárgaláz és a chikungunya. De a többiektől eltérően

Ha szoros kapcsolatba kerül ezekkel a szúnyogokkal, az bizony nagyon rossz hír. Nedves, vizes környezetben élnek a legszívesebben, és a gyerekeinket megcsípve megfertőzhetik őket 

– állítja Yvonne-Marie Linton, a Walter Reed Biosystematics Unit kutatási igazgatója, a Smithsonian Institution közel kétmillió példányt számláló amerikai nemzeti szúnyoggyűjteményének kurátora.

Az Aedes vittatus eredetileg az indiai szubkontinensről származik, és a nyugati féltekén mindeddig még nem találkoztak vele.

A szúnyog bizonyítottan hordozhatja a Zika-vírust, a chikungunya-, a dengue-, a sárgaláz és más betegségek kórokozóit is

– olvasható annak a tudóscsoportnak a közleményében, amely most behatóan foglalkozik a szúnyoggal.

Az első szúnyogpéldányok valószínűleg tojásként érkeztek az Egyesült Államokba teherhajón vagy repülőgépen. A faj elszaporodása a Karib-térségben és az Egyesült Államok déli részén egyaránt az embernek róható fel: a klímaváltozás lerövidíti az észak-amerikai teleket, lehetővé téve a szúnyogok számára, hogy egy szezonban még többször szaporodjanak, és így tovább terjesszék a vírusokat.

A tömegpusztító fegyver

A szúnyogok által okozott fertőzések évente több mint egymillió ember halálát okozzák, és 700 millió embert fertőznek meg, ami azt jelenti, hogy 

A szúnyog olyannyira hatékony gyilkos, hogy a történelemben még háborús, klasszikus biológiai fegyverként is használták. Timothy C. Winegard történész A moszkitó című könyvében ír arról, hogy a peloponnészoszi háborúban a „nemes spártaiak” úgy irtották ki az athéni haderő több mint 70 százalékát, hogy maláriát terjesztő szúnyogoktól hemzsegő mocsarakba csalták őket. Emellett a történelem leglegendásabb harcosai is szúnyogok okozta fertőzéstől haltak meg: például Dzsingisz kán és egy elmélet szerint Nagy Sándor is.

De a modernebb hadviselésben is óriási emberáldozatokat okoztak a szúnyogok. A második világháború alatt a Csendes-óceánon is szúnyogok gyötörték az amerikai katonákat – emiatt is kezdtek el komolyabban foglalkozni az 1950–70-es években a szúnyogkutatással. A vietnámi háborúban pedig állítólag több katona halt meg szúnyogok által terjesztett betegségben, mint golyóktól vagy a harcok során.

A BBC állítása szerint még napjainkban is a katonákat érintő ötven komoly betegség közül húszat vírusok okoznak. Ami külön probléma, hogy a jelenleg külföldön állomásozó közel 200 ezer amerikai katona közül sokan olyan trópusi területeken szolgálnak, ahol még sosem jártak, így tehát a szervezetükben nem alakult ki védettség a térség kórokozóival szemben.

Nem az első gyilkos szúnyogfajta

Az Aedes vittatus egyébként nem az első szúnyogfaj, amely hatalmas pusztítást végzett Észak-Amerikában. Éppen egy évszázaddal ezelőtt a malária, amelyet a kontinensen honos Anopheles szúnyog hordozott, évente ezreket betegített meg. A szúnyog az amerikai mocsaras délvidékről származott, és csak fokozatosan sikerült visszaszorítani. A negyvenes és ötvenes években DDT növényvédő szerrel permeteztek, amelyről már tudjuk, hogy az emberre is mérgező. Napjainkban a szúnyogokat környezetbarátabb, de nem kevésbé szigorú intézkedésekkel tartják távol – például a vizes élőhelyek lecsapolásával vagy akár a trópusi vegetáció irtásával is.

A gond csak az, hogy a klímaváltozás miatti egyre rövidebb és egyre enyhébb telek kedvezőek a szúnyogok szaporodására nézve, így újabb járványt terjeszthetnek el. A BBC-cikk egyelőre csak az Egyesült Államokról ír, de nem kizárt, hogy az Aedes vittatus Európába is eljuthat, például ha a koronavírus-járvány visszaszorításával ismét beindul a nemzetközi közlekedés.