Kázmér
-2 °C
15 °C

Pusztán szerencse, hogy a Föld lakható?

2021.01.22. 19:14
Százezer szimulált bolygóból csak egy maradt végig életre alkalmas.

Toby Tyrell, a földtudomány szakértője szerint a bolygónkon kialakult életet veszélyeztető hatásokat elemezve semmi másra, mint a puszta szerencsére vezethető vissza, hogy a Föld lakható maradt az elmúlt 3-4 milliárd év alatt, írja a Sciencealert.

Bár teljesen különböző alapokról kiindulva, de sokan vallják Obi Van Kenobival együtt, hogy „az én szótáramból hiányzik az a szó, hogy szerencse”, Tyrell újszerű kutatási módszere és merész következtetései miatt érdemes mélyebben elmélyedni kutatásában, amely szerint a Homo sapiens kialakulása mindössze a véletlenek egybeesése

Az élet létrejötte óta eltelt időben a hőmérséklet sokszor változott meg drasztikusan, néha geológiai szempontból villámgyorsan, akár néhány száz év alatt. Ráadásul az akkor még fiatal csillagunk, a Nap ereje is körülbelül harmadával nőtt ez idő alatt. Ennek ellenére a Földön továbbra is van értelmes élet, amelynek Tyrell kiinduló feltételezése szerint egy vagy több, a bolygónkkal együtt létrejött „termosztátként” működő rendszer lehet az oka. Ezek megakadályozzák a szélsőségesen magas vagy alacsony hőmérsékletek kialakulását.

Az egyik legnagyobb, szárazföldi meteoritbecsapódás nyomai Észak-Kanadában, 212 millió évvel ezelőttről
Az egyik legnagyobb, szárazföldi meteoritbecsapódás nyomai Észak-Kanadában, 212 millió évvel ezelőttről
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Mivel a legközelebbi ismert Naprendszeren kívüli bolygó is 4 fényévnyire van tőlünk, ezért egyéb rendelkezésre álló adatok híján Tyrell a Földet ért hatásokat figyelembe véve készítette el matematikai szimulációját. Ebben 100 000 bolygót szimulált, mindegyiket a Földön tapasztalt, de eltérő módon súlyozott klímarendszerekkel. Mindegyik szimuláción százszor lefuttatta a klíma változásának modelljét, olyan ingadozásokat is felhasználva, mint több és erősebb szupervulkán-kitörés, vagy éppen kevesebb és gyengébb, valamint több/kevesebb meteoritbecsapódás és egyéb csillagászati esemény. Ráadásul a tesztet eltérő kiinduló hőmérsékletekről indította a reálisabb végeredmény kedvéért. A 10 millió variáns mindegyikét addig követte, amíg 3 milliárd év alatt a klíma túl meleg vagy túl hideg lett az értelmes életformák fenntartáshoz.

Azt találta, hogy a százezer szimulált bolygóból mindössze egyen voltak ilyen erős visszacsatolások, ezért ez volt az egyetlen, ahol a 3 milliárd év alatt folyamatosan az élet számára alkalmas maradt a klíma, mind a 100 alkalommal. A többi bolygón is volt olyan időszak, amely lehetőséget adott az életnek, de minden alkalommal az időjárás túl szélsőségessé vált fennmaradásához. 

Így Tyrell bizonyítottnak látja azon ismeretlen elemű és működésű klímastabilizáló rendszer működését, amely megakadályozza, hogy a Földön az élet fenntartása szempontjából elviselhetetlen klíma alakuljon ki.

A tudós ezt a vak szerencsének tulajdonítja, de ilyenkor ötlenek fel Albert Einstein szavai: Tudni akarom, Isten hogyan teremtette a világot.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy egy ilyen szűk mintából (egy darab Föld) lehet-e bármilyen megalapozott konklúziót levonni, hiszen nem csak a sci-fi-írók spekulálnak szilikonalapú életről, hogy csak a szénhez közel álló elemeket nézzük.

Egy dolog miatt azonban mindenképpen érdekes és érdemes a témával foglalkozni: egy olyan bonyolult és többnyire ismeretlen működésű rendszerről, mint a Föld klímája, azt állítani, hogy az összeomlás szélén áll, az pont olyan veszélyes, mint a szinte hó nélküli telek idején az egészet tagadni.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.