A politikai vitákban van, ami a tényeknél fontosabb
További Tech-Tudomány cikkek
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
- Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
- Év végétől az egész EU-ban változás lép életbe a mobiltelefonoknál
- Vak, a szaglását is elvesztette, de még mindig fickós a 192 éves óriásteknős
- Új, magyar nyelvű vírus kezdett terjedni a Messengeren szenteste előtt
Az emberek jobban tisztelik azt, akivel nem értenek egyet, ha az nem tényekre vagy statisztikai adatokra, hanem személyes tapasztalataira alapozza véleményét – derül ki az Egyesült Államok akadémiai tudományos lapjában, a PNAS-ban publikált tanulmányból.
Morális nézeteltéréseknél a tapasztalatok igazabbak, mint a tényeknél
– magyarázza Kurt Gray pszichológus.
Az tapasztalatok, tények, és tisztelet viszonyát többféle módon is vizsgálták. Először 251 résztvevőnek azt mondták, hogy képzeljék el, hogy valaki olyannal beszélgetnek, akivel egy közéleti kérdésben nem értenek egyet. A válaszadók 55 százaléka úgy nyilatkozott, hogy tisztelettel fordul a tényekre alapozott vélemények felé, míg 21 százalékuk a személyes tapasztalatok megvitatását tartotta tiszteletet ébresztőnek. Egy 859 megszólalóval végzett országos felmérés szintén arra jutott, hogy az emberek szerint a tények emlegetésétől lesz megbízható és racionális valaki.
Nem úgy van az
A valóság talaján azonban megfordult a helyzet: 153 személyes vitát elemezve arra jutottak, hogy a vizsgálatban részt vevő ál-aktivista akkor volt meggyőzőbb, amikor saját tapasztalatokkal érvelt. Az abortusz témájával foglalkozó Youtube videók hozzászólásainál is azt találták, hogy a személyesen átéltekkel érvelés hatott a vita stílusára és kevésbé szélsőséges mederbe terelte azt. Ugyanez a jelenség például a New York Times véleménycikkeinek visszhangjában is megmutatkozott, ahol a szubjektív motívumok vitték el a pálmát a vegytiszta logika előtt.
A vitában a történet győz az adattal szemben, de az sem mindegy milyen történet: a kutatás kiderítette, hogy a legnagyobb tiszteletet az ébresztette aki saját kárán tanult valamit a releváns témában, ezt követte a családtagok és közeli ismerősök tapasztalatai, és leggyengébben a laza, valakitől hallott, valahol olvasott anekdoták szerepeltek.
A tények szerepét vizsgálva arra jutottak, hogy ugyanabban a tényben jobban kételkedtek, ha ellenvéleményt képviselő személy mondta, mint ha azonos véleményen lévő. A személyes történet esetébek azonban kevesebb kétely kapcsolódott az ellenvéleményű félhez is.
Végső soron a tényeket mindig el lehet hessegetni, de a személyes élményeket már nehezebb.
Nehéz kételkedni, amikor alaki azt magyarázza neked, hogy „Figyelj, egy ilyen szörnyű dolog történt velem
– mondja Gray.
Azok a tesztek, amelyek a vita résztvevőinek bőrszínét és nemét is figyelembe vették, ugyanazt az eredményt hozták: a személyes tapasztalat győzött. Összességében a leginkább hitelesnek személyes történet, utána a tudományos kutatási eredményeket tartották és legkevésbé a laikus által idézett tényeket.
(Borítókép: Donald Trump és Joe Biden az első elnöki vitán 2020. szeptember 29-én. Fotó: Scott Olson / Getty Images Hungary)