![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Az Antarktiszon bukkantak a Marson gyakori ásványra
A Déli-sark jegén végzett, 1620 méter mély próbafúrásokban különös ásványra bukkantak – jelentette a Science Magazine. A sárgásbarna jarosit viszonylag ritka a Földön, de gyakori a Marson.
A jarositot az Opportunity marsjáró fedezte fel 2004-ben. A bolygón sokfelé felbukkanó ásvány létrejöttéhez víz és savas közeg szükséges, ezért arról tanúskodott, hogy a több milliárd évvel korábban jég borította a Marsot, amelyben keveredett a szükséges vas-, szulfát- és káliumtartalmú por.
A Mars nagyon poros, mindent por borít
– magyarázza a felfedezést közlő tanulmány szerzője, Giovanni Baccolo, a Milan–Bicocca Egyetem geológusa.
![A NASA Opportunity marsjárójának szelfije egy kisebb porvihar után, 2011 decemberében](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3647/36475/364750/36475061_f79ef63aa066d4e6f28c223739b968a4_wm.jpg)
Bolygónkon a jarosit ritka ásványnak számít, ami a bányászati hulladék levegőnek és esőnek kitett kupacaiban jelenik meg, de vulkánok környékén is kialakul.
Baccolo és kollégái a jégben talált, homoknál is kisebb ásványrészecskéket elektronmikroszkóp alatt vizsgálva arra jutottak, hogy a jégben kisebb csomókban jöttek létre. Ebből arra következtettek, hogy hasonló módon jégben jöhettek létre a Marson is – igaz, ott méteres vastagságú rétegekben találhatóak.
Baccolo a marsi jarosit hatalmas mennyiségét a bolygón található nagy mennyiségű pornak tudta be.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)