
Mégsem élő fosszília a bojtosúszós hal
A Molecular Biology and Evolution tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint azonban a bojtosúszós nem egészen az, aminek eddig gondolták, ugyanis örökítőanyaga tucatnyi új génnel bővült az elmúlt 23 millió évben.
A kétméteresre megnövő hal a tüdős halakat megelőzve az emberhez genetikailag legközelebb eső halféle. A tőlük örökölt génszabályozásra szolgáló, úgynevezett CGGBP-géneket meglepően sok változatban találták a bojtosúszójú maradványhalban. 62 ilyen gén az elmúlt tízmillió év során jelent meg a halaknál, a vírusokhoz kicsit hasonló módon, más halfajokból, horizontális génátadással ún. transzpozonként.

A horizontális géntranszfer kicsit összezavarja a képet arról, hogy honnan jönnek ezek a gének, de tudjuk, hogy például paraziták útján átkerülhetnek egyik fajból a másikba
– mondta Isaac Yellan, a Torontói Egyetem genetikusa.
A bojtosúszós maradványhal veszélyeztett faj, és nagyon ritkán tanulmányozható. A velük kapcsolatos legutóbbi eredmények megmutatták, hogy a keserű íz érzékelésére kifejlődött receptorok nemcsak a mérgező anyagokra figyelmeztetnek, de a patogén baktériumok, az anyagcsere-szabályozás és bizonyos hormonok érzékelésében is szerepet játszanak.
A friss eredmények árnyalják a transzpozon eredetű gének szerepét a szárazföldre lépés kialakulásában.
Klónozza magát egy hal
Annyira ritka az androgenezis, hogy a kutatók nem is tudják pontosan, mi történik.
