![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
A felmelegedés miatt jelennek meg titokzatos lyukak Szibériában
További Tech-Tudomány cikkek
-
Újabb átverés terjed a Facebookon, rossz kézbe kerülhetnek a jelszavaink
- Különleges égi jelenség lesz látható szerda este az égbolton
- SpaceX kicsiben: függőlegesen, fékezőernyő nélkül landoló rakétát épített két fiatal
- Los Angelesben állítják ki a világ egyetlen zöld dinoszaurusz csontvázát
- Mesterséges intelligenciával védené a Google a korallzátonyokat
Évek óta szaporodnak Szibériában a rejtélyes eredetű gödrök. 2013 óta 17 darab, ismeretlen okokból keletkezett bemélyedést találtak a Jamal és a Gyida-félszigeteken, amelyek gyakran a 30 méteres mélységet és a 15-20 méteres átmérőt is elérik. Eredetükre többféle magyarázat is adódott a meteoritoktól, a permafroszt talajának mélyén lezajlódó ismeretlen folyamatokig, bár egyes kreatív elmék sokkal vadabb elméletekkel álltak elő.
![A Jamal-félszigeten felfedezett kráter 2018-ban, már félig tele vízzel](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3673/36732/367322/36732251_85b86ae80d9aa55e7c3b66cf58f5da3f_wm.jpg)
Egy nemrégiben keletkezett kráter vizsgálata nyomán az orosz geológus Jevgenyij Csuvlin és társai úgy vélik, megtalálták a jelenség okát – tájékoztatott a CNN. Egy 2020 júliusában helikopterről felfedezett friss kráter vizsgálata során részletesen felmérték a formáját, és 3 dimenziós modellt tudtak alkotni a felmérés eredményeiből.
A vélhetően május és június között keletkezett bemélyedés még annyira friss volt, hogy a belőle kidobott hó és jég is látható volt a környékén, amikor 2020 augusztusában a kutatócsapat felkereste. A vizsgálat során drónnal is berepültek a friss kráterbe, amelynek oldalait akkor még nem kezdte ki az időjárás eróziója.
A felmérés eredményeit nemrég hozták nyilvánosságra, és azok az eddig is legvalószínűbbnek tartott változatot igazolták. Az állandóan fagyott permafroszt mélyéről a felmelegedés miatt kiszabaduló gázok, elsősorban
a metán összegyűlik a föld alatt,
ezáltal egy tál alakú mélyedés keletkezik a felszínen, majd a gáz robbanása kidobja a jeget és a földet. A kutatócsapat nemcsak a krátert, hanem a távolabbi környezetét is megvizsgálta, és a korábbi mérések eredményével összevetve sikerült egy olyan modellt felállítaniuk, amely az elmúlt években felfedezett 7 lyuk pontos helyét is megadta, valamint 3 másikét is megjósolta. A ritkán lakott területen ezek a robbanások elsősorban az infrastruktúrára veszélyesek.
Adataik segítségével a massachusettsi Woodwell Klímakutató Intézet kutatói azonban egy sokkal nagyobb veszélyre is felhívták a figyelmet:
a sarkvidék kétszer gyorsaban melegszik
a többi területnél, és óriási mennyiségű metán rejtőzik a jégtakaró alatt. Mivel a metán többször hatékonyabb az üvegházhatás kialakulásában, mint a szén-dioxid, kiszabadulása egyrészt tovább fokozná a globális felmelegedést, másrészt szó szerint felforrósítaná a vitát a folyamat természetes vagy emberi eredetéről.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)