Oximéter, az új családtag
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Járvány idején érdemes újragondolni az otthoni gyógyszer- és túlélőkészlet tartozékait. Ennek fényében most különösen ajánlott megismerkedni egy legalábbis eddig nem szokványos, otthon is tartható műszerrel. A szinte minden háztartásban megtalálható lázmérő mellé egyre több orvos, köztük a Semmelweis Egyetem rektora is javasolja a pulzoximéter, röviden oximéter beszerzését, ami az oxigén telítettségét méri a vérben.
Egy aprócska, elemmel működő, az ujjbegyre csipeszszerűen felhelyezett műszerről van szó, mely viszonylag pontosan tudja mérni a vérünk, vagyis az abban található hemoglobinmolekulák oxigénnel való telítettségét, szaturációját. Általában megérezzük, ha ez alacsony, és légszomjat, fulladást érzünk ilyenkor, de adódhatnak kivételek. Előfordulhat ugyanis, hogy úgy érezzük, fulladunk, nem kapunk levegőt, de egy oximéteres mérés megnyugtathat, hogy semmi baj, vérünkben nem alacsony az oxigén szintje, nem kell feltétlenül mentőt hívni. Ilyen pánikroham esetén fordulhat elő, amikor nagyon is valós lehet a fulladásérzet, de nincs oxigénhiányos állapot, nem kell tartanunk fulladástól.
A pulzoximéterrel már a pandémia kezdetén is találkozhattunk, akkor főleg olyan kísérletek során, melyek azt bizonygatták, hogy a maszk viselése nem okoz oxigénhiányt, még akkor sem, ha néha úgy érezzük.
Előfordulhat azonban az ellenkezője is, amikor hiába csökken a vérünk oxigénszintje, nem vagy csak kismértékben érezzük azt, így esetleg nem kérünk időben orvosi segítséget. Covid esetén ez akár végzetes is lehet, hiszen az ismerten hatásos kezelések leginkább a betegség korai szakaszában működnek.
Saját és covidos betegek kezelésében járatos több kolléga tapasztalatai szerint is e betegség esetén előfordul, hogy a beteg nem vagy alig érez légszomjat, miközben már súlyos oxigénhiány áll fenn. A jelenséget az angol nyelvű szakirodalom silent hypoxia, vagyis néma oxigénhiány néven ismeri.
Ilyen esetben az időfaktor különösen fontos, és akár életet is menthet, ha korán felismerjük az oxigénhiány kialakulását. A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, az NHS erről oktatófilmet is készített. Az országot különösen súlyosan érinti a Covid-járvány, így minden lehetséges eszközt bevetnek ellene, az otthoni oxigénszintmérést is beleértve.
Téves riasztás is előfordulhat
Az oximéter számára fontos, hogy a körmünkön keresztül rálásson az ujjbegyben futó erekre. Ezért műköröm vagy festett köröm esetén, esetleg néhány, a perifériás vérkeringés zavarával járó betegségben, pl. Raynaud-szindrómában vagy egyes, hemoglobint érintő betegségben az otthon is használható oximéter nem tud pontosan mérni, esetleg tévesen alacsony szaturációt mutat. Az otthoni pulzoximéter a pulzus mérésére is alkalmas, viszont itt is lehetnek olyan állapotok, amikor nem pontos, például ha a páciens pitvarfibrillációban szenved.
Az otthoni oximéter nem mindenki számára új, az alvási apnoében szenvedő betegek körében már egy ideje elterjedt, és ők akár az éjszakai légzéskimaradás esetében figyelmeztetésre is használják. Fontos megjegyezni, hogy a műszer nem alkalmas a Covid–19 diagnózisára, az arra szolgáló tesztelést nem helyettesíti.
A fentiek alapján arra számíthatunk, hogy az otthoni oxigénszintmérés fontosságára a Covid hívja fel a figyelmet szélesebb körben, ám könnyen elképzelhető, hogy a járvány elmúlásával is része marad az otthoni életmentő csomagnak.
A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos.