Zuckerberget keményen előveheti az Kongresszus a capitoliumi ostroma miatt

További Tech-Tudomány cikkek

A Facebook vezérigazgatójának például válaszolnia kell, hogy platformjuk milyen szerepet játszott az erőszakos események előkészítésében.

Az Egyeült Államok elnöke már korábban is jelezte, hogy szigorúan elő fogja venni az olyan nagy techcégeket, mint a Facebook, a Google és a Twitter. Joe Biden új adminisztrációjának keményebb irányvonala a közösségi média platformjaira és azok szerepére koncentrál a téves információk és összeesküvés-elméletek terjesztésének kérdésében.

Súlyos kérdések

Most csütörtökön Mark Zuckerbergnek ismét lesz egy kongresszusi meghallgatása a washingtoni Capitoliumban lezajlott január 6-i zavargásokról, és várhatóan igencsak súlyos kérdéseket tesznek fel neki a platformjának

az erőszak fokozásában betöltött szerepéről.

Zuckerberghez Sundar Pichai és Jack Dorsey, a Google, illetve a Twitter vezérigazgatói csatlakoznak a „Dezinformációs nemzet: a közösségi média szerepe a szélsőségesség és a félretájékoztatás előmozdításában” címet viselő kongresszusi meghallgatáson, amelyet a képviselőház energetikai és kereskedelmi bizottsága folytat.

Az ellenőrzésről egy olyan jelentés után döntöttek, amely szerint a Facebook lehetővé tette a QAnon, a boogaloo és más milicista mozgalmakhoz kapcsolódó csoportok számára, hogy posztokon keresztül

„dicsőítsék az erőszakot”,

illetve erőszakos cselekedetekre buzdítsanak a 2020-as választásokon és az Egyesült Államok Capitoliumában elkövetett, halálos áldozatot is követelő, erőszakos tömegmegmozdulást megelőző hetekben.

Az Avaaz nonprofit érdekképviseleti csoport szerint a Facebookon 267 olyan oldalt és csoportot azonosítottak, amely a 2020-as választások során 32 millió felhasználó együttes tevékenységének köszönhetően terjesztett „erőszakot dicsőítő tartalmat”. A csoportok és oldalak több mint kétharmadának a neve több hazai szélsőséges mozgalomhoz igazodott.

A jelentés alapján a Facebookon a választásokkal kapcsolatos 100 legnépszerűbb hamis vagy félrevezető poszt – becslések szerint – 162 millió megtekintést kapott. Az Avaaz felszólította a Fehér Házat és a Kongresszust, hogy indítsanak vizsgálatot a Facebook kudarcai kapcsán, és sürgősen hozzanak jogszabályokat az amerikai demokrácia védelme érdekében.

Fadi Korán, az Avaaz kampányigazgatója elmondta:

Ez a jelentés azt mutatja, hogy az amerikai választókra a 2020-as választási ciklus minden lépésében hamis és félrevezető információkat zúdítottak a Facebookon. Több mint egyévnyi bizonyíték áll rendelkezésünkre arra nézve, hogy a platformon milliárdok tekintettek meg olyan oldalakat és tartalmakat, amelyek megzavarták a választókat, megosztottságot és káoszt váltottak ki, és bizonyos esetekben erőszakhoz is vezettek.

De elemzésünkben az a legaggasztóbb megállapítás, hogy a Facebooknak megvolt rá az eszköze és a kapacitása is, hogy jobban megvédje a szavazókat attól, hogy ilyen tartalom célpontjai legyenek, de a platform csak a legutolsó pillanatban használta ezeket, amikor már jelentős kárt okoztak.

Hibás „módszertan”?

A Facebook azt állította, hogy az Avaaz hibás módszertant alkalmazott. Andy Stone, a szóvivő elmondta:

Minden más internetes cégnél többet tettünk a káros tartalom leküzdéséért, mivel már közel 900 milicista társadalmi mozgalmat indító oldalt betiltottunk, és több tízezer QAnon-oldalt, -csoportot és -fiókot eltávolítottunk alkalmazásunkból.

Ugyanakkor Andy Stone elismerte:

A metódusaink nem tökéletesek, ezért folyamatosan javítjuk ezeket, miközben külső szakértőkkel is együttműködünk annak érdekében, hogy a szabályaink megfelelőképpen működjenek.

De a jelentés Zuckerberg számára valószínűleg nehéz kérdéseket fog felvetni, melyek egyben a Washington és a Szilícium-völgy között régóta húzódó,

egyre erősebb ellentét

részét is képezik. A csütörtöki meghallgatás része lehet még az 1996-os „kommunikációs tisztességességről” szóló törvény (Communications Decency Act) 230. cikkelye, amely felmenti a közösségimédia-cégeket a felhasználók által közzétett tartalmakért való felelősség alól.

E törvény hatályon kívül helyezése azon ritka álláspontok egyike, amelyben Biden és az ellentétes politikai oldalon álló elődje, Donald Trump egyetértenek – bár különböző okokból. A demokraták aggódnak amiatt, hogy a 230. szakasz lehetővé teszi az olyan dezinformációs és összeesküvés-elméletek felvirágzását, mint a QAnon, míg Trump és más republikánusok úgy vélekednek, hogy az megvédi a közösségi médiacégeket a konzervatív hangok cenzúrázásának következményeitől.

Az Obama-féle szimpatizálás már a múlté

Általában véve a kritikusok szerint az internethez kapcsolódó technológiai vállalatok túl nagyok, és a koronavírus-járvány csak növelte a dominanciájukat. Barack Obama adminisztrációjának és a Szilícium-völgynek a barátságos kapcsolata a múlté, illetve a kormányzati beavatkozást ellenző liberális republikánusok körének szava sem hat már.

Az elmúlt években az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google egyaránt a Kongresszus és a szabályozók ellenőrzése alá került. Az igazságügyi osztály, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) és az államügyészek különböző állítólagos monopóliumellenes szabálysértések miatt perlik be ezeket a behemót cégeket.

A héten Bidennek és Merrick Garlandnak, az új főügyésznek 29 progresszív csoportból álló koalíció írt nyílt levelet, azt hangsúlyozva, hogy a Google, a Facebook és a Twitter

a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság inkompetenciája

miatt is erősödhetett meg ennyire.

Elég volt már a múltból, az inkompetens vezetőkből!

– tette még hozzá a koalíció.

Vannak arra utaló jelek, hogy Biden eleget tesz az ilyen felszólításoknak, csak hogy a nyílt konfrontációkat megakadályozza. Hétfőn kinevezte a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság élére Lina Khant, az antitrösztügyek szakértőjét, aki az internetes vállalatok szigorúbb szabályozását szorgalmazná. A hónap elején Tim Wut, a Columbia Egyetem jogi professzorát – aki szintén a nagy techcégek erős kritikusa – kinevezték a nemzeti gazdasági tanácsba.

Többfrontos támadás

A kongresszusban továbbá támogatják David Cicilline-t, a ház igazságszolgáltatási bizottsága trösztellenes bizottságának elnökét is, aki tavaly 449 oldalas jelentést tett közzé, amelyben részletesen bemutatta az Apple, az Amazon, a Google és a Facebook

piaci erőszakos visszaéléseit.

Állítólag a demokrata kongresszusi képviselő készen áll legalább 10 olyan jogalkotási kezdeményezés kiadására, amely a nagy technológiákra irányul, és amely megnehezíti a vállalatok és lobbistáik számára, hogy ellenzéküket egyetlen jogszabályra összpontosítsák.

Cicilline, aki szintén külön a 230. szakaszra irányadó törvényjavaslaton dolgozik, az Axios webhelynek erről beszélt:

Az a stratégiám, hogy számos törvényjavaslatot indítványozzak, mert a techcégek számára ezeket nehezebb lesz „kezelni” és ellenezni, mint ha csak egyetlenegyre fókuszálnánk mindannyian.

(Borítókép: Mark Zuckerberg 2019. október 23-án Washingtonban. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)