Nem túl tehetséges tojásrablók a jegesmedvék
Ügyetlen tojásrablók a jegesmedvék, mégis a kacsák és ludak fészkeinek fosztogatására kényszerülnek.
Az olvadó jégtáblák ugyanis arra kényszerítik őket, hogy a fókák mellett más táplálékforrást is keressenek maguknak.
Az, hogy a madártojás is a jegesmedvék étlapján szerepel, már évtizedek óta ismert, de korábban csak mendemondák keringtek erről. Néhány éve viszont egyre többször figyelték meg ezt a kutatók.
Benoit Sittler freiburgi biológus és kutatócsoportja 2015 óta végez megfigyeléseket, amelyek szerint Grönland és a Spitzbergák egyes régióiban egyre gyakrabban dézsmálják meg a medvék a libák és kacsák fészkeit.
Tavasszal fókákra vadásznak, hogy nyárra elegendő zsírt szedjenek magukra. Mivel azonban a jég, ahonnan vadászataikat indítják, gyorsan olvad, lényegesen lerövidül ez az időszak, ezért arra kényszerülnek, hogy más élelemforrást kutassanak fel.
A fókákra specializálódott vadászok számára azonban nem könnyű a menü kibővítése – állapította meg munkatársaival Patrick Jagielski, a kanadai Windsori Egyetem tudósa. Drónokkal megfigyelték, hogyan kutatnak a jegesmedvék pehelyrécék tojásai után a Hudson-öbölben. A képek tanúsága szerint az állatok a költési szezon előrehaladásával egyre kevesebb fészket keresnek fel és egyre többször választanak üres fészkeket.
A tudósok azt feltételezik, hogy a jegesmedvék nem képesek megkülönböztetni az üres és a még tojásokat tartalmazó fészkeket.
Azt a helyzetet sem használták ki a ragadozók, ha egy helyen több fészket is találtak, ennek hátterében a szakértők szerint szintén a jegesmedvék tapasztalatlansága állhat.
Az, hogy a jegesmedvék nem hatékony tojásvadászok, csak ideiglenes megkönnyebbülést jelenthet a pehelyrécék számára. A kutatók szerint ugyanis egyre ügyesebbek lesznek a fészkek fosztogatásában.
"Ha növekszik a pehelyréce-kolóniákban tojásvadászatra induló jegesmedvék száma, az pusztító következményekkel járhat a madárpopulációkra és akár hosszú távon meg is semmisítheti ezt a tápanyagforrást" – vélik a tudósok, akik eredményeikről a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban számoltak be.