Akit a Parkinson-kór sem tudott legyőzni

Ma van a Parkinson-kór világnapja. Ennek kapcsán a betegség egyik legismertebb arcáról, a Vissza a jövőbe sztárjáról, Michael J. Foxról és magáról a betegségről írunk. A többszörös Golden Globe-díjas színész 1991 óta, vagyis három évtizede szenved Parkinson-kórban, nemrégiben pedig azt nyilatkozta, hogy továbbra is élvezi az életet.

Az emberek nem hisznek nekem, de így van. Élvezem, hogy többet vagyok a családommal. 

Michael J. Fox a kanadai Edmontonban született 1961-ben. Első szerepét 17 évesen kapta a Leó és én című kanadai sorozatban, ahol egy 12 éves fiút alakított. 18 évesen Los Angelesbe költözött, ahol éveken át szinte szegénységben élt. 1982-ben megkapta Alex P. Keaton szerepét a Családi kötelékek című sorozatban, ami meghozta számára az ismertséget. Az áttörés azonban 1985-ben következett, amikor eljátszotta Marty McFly szerepét Robert Zemeckis Vissza a jövőbe című sci-fi-vígjátékában. Ezzel szinte egy csapásra világhírűvé vált. 1988-ban feleségül vette Tracy Pollan színésznőt, majd szerepelt a Vissza a jövőbe második és harmadik részében is.

Tíz évet adtak neki az orvosok

Ezenkívül olyan filmekben játszott, mint a Dupla vagy semmi és a Doc Hollywood. Ez utóbbi forgatása közben vette észre, hogy remeg a keze, ami miatt felkereste orvosát, aki megállapította, hogy Parkinson-kórban szenved. A színész eleinte csak családjának és legközelebbi barátainak mondta el, hogy beteg, és orvosai ekkor maximum tíz aktív évet jósoltak neki. A Kerge város sorozat forgatása közben, 1996-ban már annyira remegett a keze, hogy amikor lehetett, próbált zsebre tett kézzel játszani. 1998-ban aztán kiállt a nyilvánosság elé, és azóta szinte a Parkinson-kór arcává vált. Rendszeresen felhívja a figyelmet a betegséggel élők mindennapi küzdelmére, és saját alapítványt is létrehozott, mely a betegség kutatására és gyógyítására gyűjt adományokat.

Színészi pályáját betegsége miatt félbeszakította, majd újrakezdte, de immáron úgy néz ki, tényleg nem vállal több szerepet. A betegségről és saját küzdelméről több könyvet is irt. 

Michael J. Foxon kívül ide tartozik a rocklegenda, Ozzy Osbourne, a Black Sabbath együttes frontembere, akit tavalyelőtt diagnosztizáltak Parkinson-kórral, és a színészhez hasonlóan próbál optimista maradni.

Azért ez még nem maga a halálos ítélet

– nyilatkozta a dologról önmagához méltóan Ozzy. Természetesen meg kell említenünk a kór kapcsán Muhammad Alit, minden idők egyik legjobb bokszolóját is, aki a betegség előrehaladtával élete utolsó éveit tolókocsiban töltötte. Foxhoz hasonlóan ő is alapítványt hozott létre a Parkinson-kór elleni küzdelemre. Az ő esete azonban némileg más, mivel nála a kór feltehetőleg a fejét ért sorozatos ütések nyomán alakult ki. Biztosat nehéz mondani erről, de kétségtelen, hogy Alinál is viszonylag fiatalon, 42 éves korában diagnosztizálták a betegséget, és ez a helyzet nagyon sok amerikaifutball-sztár esetében is, aminek nyomán kártérítési perek is indultak. 

A kór első ismert leírása James Parkinsontól származik, aki 1817-ben „Remegéses bénulásnak” írta le a betegséget. A Parkinson-kór vagy másik, hivatalosabb nevén paralysis agitans egy progresszív neurodegeneratív betegség, amely 40 éves kor felett 100 000 emberből nagyjából 100–200-at érint. 40 éves kor alatt igen ritka, így Michael J. Fox rendkívül rosszul járt, mivel neki már 30 évesen is voltak tünetei. A betegség gyakorisága 60 éves kor felett meredeken emelkedik, a betegek átlagéletkora a diagnózis idején 70,5 év. A Parkinson-kórt kezdetben elsősorban a mozgásért felelős idegsejtek betegségének tekintették, mára azonban világossá vált, hogy ezen túlmutat. Jelenleg inkább egy összetett neurológiai kórképnek tartjuk, melynek pszichiátriai vonatkozásai is lehetnek, mint például depresszió, szorongás és alvászavarok, bár kezdetben kétségkívül a mozgással kapcsolatos tünetek dominálnak, mint például a remegés, izommerevség, instabilitás és a bradykinesia, vagyis az általános értelemben véve lelassult, csökkent mozgáskészség. A kórkép oka egy neurotranszmitter, vagyis az idegsejtek közti információátvitelben szerepet játszó anyag, a dopamin szintjének csökkenése az agy egyes régióiban. Teljes gyógyítása jelenleg nem lehetséges, de kezelése és ezáltal a betegek életminőségének lehető leghosszabb időn át történő megőrzése mindenképpen reális célkitűzés. Ennek része a gyógyszeres kezelés, fizikoterápia, esetleg műtétek. 

Dr. Vajó Zoltán főorvos, c. egyetemi tanár. 

(Borítókép:  Michael J. Fox fellép az „A Funny Thing Happened On The Way To Cure Parkinson's” című jótékonysági eseményen New York Cityben 2019. november 16-án. Fotó: Noam Galai / Getty Images)