Unokája holttestét rejtheti egy 17. században meghalt püspök koporsója
Feltehetőleg saját, halva született fiúunokája holttestét rejti az 1679-ben meghalt Peder Winstrup svéd püspök koporsója, amelyet a lundi katedrális őriz – állapították meg svéd szakemberek a földi maradványokon végzett DNS-vizsgálatok alapján.
A Lundi Egyetem kutatói még évekkel ezelőtt fedezték fel a mindössze 5-6 hónapos koraszülött csontjait a koporsó röntgenes vizsgálatakor. Az újszülöttet kelmébe bugyolálva rejtették el Lund 74 éves korában elhunyt püspöke mellé – idézi az egyetem honlapját az MTI.
Akkoriban nem volt szokatlan, hogy a kisgyerekeket felnőttekkel közös koporsóban helyezték el. A magzatot a gyászszertartás után tehették a püspöki koporsóba, amikor az a lundi katedrális egy boltíves sírjába került, és hozzá lehetett férni
– mondta Torbjörn Ahlström, az egyetem professzora.
A katedrális temetési jegyzéke szerint a sírboltba kerültek olyan gyermekek koporsói is, akik nem álltak rokoni kapcsolatban a családdal.
Elhelyezni egy koporsót egy sírboltban egy dolog, de a püspök koporsójába tenni a magzatot egészen más történet. Éppen ezért merült fel bennünk a kérdés, hogy lehet-e rokoni kapcsolat a gyermek és a püspök között
– idézte fel Ahlström.
A Stockholmi Egyetem kutatói által végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az újszülött fiú volt, és apai ágon másodfokú rokoni kapcsolatban állt a püspökkel, ami azt jelenti, hogy nagyjából 25 százalékban azonos génekkel rendelkeztek. A Winstrup családdal kapcsolatos ismeretek alapján a szakembereknek sikerült kizárniuk egy sor lehetséges rokoni kapcsolatot, ám egy opció megmaradt.
Lehetséges, hogy a halva született gyermek Peder Pedersen Winstrup fia volt, vagyis a püspök volt a nagyapja
– fejtegette Maja Krzewinska, az egyetem munkatársa. Peder Pedersen Winstrup nem követte apja és nagyapja nyomdokait, nem tanult teológiát, 1680-ban elvesztette apja birtokát, és élete hátralevő részében feltehetőleg a rokonaitól kapott alamizsnákból tartotta fenn magát. Halálával a Winstrup család kihalt férfiágon.