Zsófia, Szonja
9 °C
21 °C

Sötét web: átverős trükkökkel érik el, hogy okét kattintsunk

shutterstock 1456780712
2021.04.19. 05:59
Különféle agyafúrt mintákat integrálnak a weboldalakba azért, hogy igent mondjunk olyan dolgokra, amelyekre rá szeretne minket az adott oldal venni. Szakértők és törvényhozók már dolgoznak azt ezt gátló törvényeken.

Ha ön Instagram-felhasználó, nemrégiben láthatott egy előugró ablakot, amely megkérdezte, hogy a szolgáltatás „az alkalmazásod és a webhelyed tevékenységét használja-e a jobb hirdetési élmény biztosítása érdekében”. Alul két mező van: A felbukkanó háttérnél kissé sötétebb fekete árnyalatban választhatja a „hirdetéseket kevésbé szabja személyre” lehetőséget. A világoskék dobozzal pedig azt lehet kiválasztani, hogy „személyre szabják a hirdetéseket”.

Ez csak egy példa arra, amit a Recode írása 

„sötét mintának”

hív, és amelynek tervezése manipulálja vagy erősen befolyásolja a felhasználókat bizonyos döntések meghozatalában. Az Instagram a „nyomon követés” és a „célzás” helyett olyan kifejezéseket használ, mint „tevékenység” és „személyre szabott”, így a felhasználó nem biztos, hogy rájön, hogy valójában mire engedélyezi az alkalmazást.

A legtöbb ember nem akarja, hogy az Instagram és annak anyavállalata, a Facebook mindent tudjon arról, hogy például milyen más oldalakat látogat meg. De a „jobb élmény” pozitívumnak is hangzik, ezért az Instagram annak választható lehetőségét, amit a felhasználóra rá szeretne tukmálni, egyben szembetűnőbbé és a szemnek vonzóbbá is alakítja, mint azt az opciót, amelyről le szeretné beszélni őt.

A Biden-adminisztráció fogyasztóvédelme lecsaphat

Egyre több véleményt hallani arról, hogy az ilyen szándékosan manipulatív sötét mintákat betiltsák, és ez a fogyasztóvédelmi törvények megváltoztatásához is és az ilyen eszközök elleni fellépésekhez is vezethet, amint a Biden-adminisztráció technológiai politikáját és idevonatkozó kezdeményezéseit kidolgozzák. Kalifornia jelenleg a kialakulóban lévő adatvédelmi törvényekben foglalkozik a sötét mintákkal, és Washington állam legújabb adatvédelmi törvényjavaslata tartalmaz egy rendelkezést is ezekről.

Ha megvizsgáljuk, hogyan alkalmazzák a weboldalak a sötét mintákat a »digitális bekapcsolódás« során, általában az internet lehetővé teszi számukra, hogy bizonyos elemeket jelentősen kiemeljenek, másokat pedig kevésbé láthatóvá tegyenek a fogyasztók számára. Ennek megértése nagyon fontos számunkra, amikor kidolgozzuk a digitális gazdaságra vonatkozó stratégiánkat.

– állítja Rebecca Kelly Slaughter, az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) elnöke.

A sötét minták évek óta csapják be az internethasználókat, hogy kiadják adataikat, pénzüket és idejüket. Amennyiben az ellenük felszólaló (vagy az ilyen embereket támogató) politikusok és szabályozók elérik a céljaikat, hogy ez ellen hatásosan felléphessenek, akkor nem biztos, hogy ezt továbbra is megtehetik.

Így verik át a sötét minták

Bár lehet, hogy még nem hallotta a sötét minták kifejezést, bizonyára számtalan példával találkozott már, amelyek bosszúságot okoztak. Ezek egy része, nem tényleges „minta” vagy színárnyalat, inkább csak a módszer tartozik ide.

  • A próbaverziós szolgáltatás, amelyre feliratkozott, csak a próbaidőszak lejártával kerül automatikusan felszámolásra.
  • Az alkalmazás közbeiktatott hirdetése, amelyből nem tudja kitalálni, hogyan lehet kijönni, mert a jobb felső sarokban található „X” túl kicsi és halvány ahhoz, hogy láthassa...
  • ... vagy az „X” olyan kicsi, hogy véletlenül magára a hirdetésre kattint, és átirányítja a hirdetés webhelyére.
  • Egy politikai témájú weboldal, ahová odatévedt, és amely megpróbálja rávenni, hogy feliratkozzon, agresszívan az arcába tolva, hogy a „nem” válasz esetén azt kell lenyomnia, hogy például „hagyom magam, hogy ezentúl is átverjenek”.
  • Ha az előző trükk kifejezetten agresszívnak nevezhető, a weboldal hírlevelére való feliratkozásnál a „passzív agresszív” megoldás, hogy az „igen” gomb jó nagy, vörös vagy élénk színárnyalat, míg a „nem”, vagy a leiratkozási gomb sokkal kisebb, és azt sugallja, hogy aki rákattint, az „buta” vagy „ostoba” ember, akit nem érdekel, hogy pénzt takarítson meg vagy tájékozott maradjon.
  • A marketing-e-mail, amely arra utasítja, hogy válaszoljon a következő öt percben, vagy sem, és egy hamis visszaszámlálást indít el, hogy frusztrálja és sürgesse a felhasználót.

„Kész átverés show” az internet

De vannak olyan hatások is, amelyek nem biztos, hogy annyira nyilvánvalóak. A webhelyek például sokszor sötét mintákat használnak arra, hogy ilyen, vagy olyan módon 

becsapják a felhasználókat,

hogy hozzájáruljanak a nyomon követéshez, vagy felhasználják az adataikat olyan módon, amire nem számítottak és nem kívánták. Vagy a webhelyek azt állítják, hogy a felhasználóknak lehetőséget kínálnak a nyomon követés mellőzésére (általában azért, mert erre a törvény kötelezi őket), de félrevezető nyelvet használnak, vagy különösen megnehezítik a tényleges végrehajtást. (Erre a Facebooknál is számos példát fel lehetne sorolni.)

Ilyenek például cookie-beleegyezésre vonatkozó, előugró ablakok. A GDPR szabályai alapján is a webhelyek figyelmeztetik, hogy cookie-kat használnak, majd megkérik önt, hogy „fogadja el” őket, általában egy nagy, jól látható, élénk színű ikonra kattintva. De ha el akarja utasítani a cookie-kat, akkor meg kell keresnie és át kell kattintania a beállítások menüjében, és manuálisan ki kell kapcsolnia őket. A legtöbb embernek nincs ideje vagy türelme erre, hogy minden egyes meglátogatott weboldalon ezzel szöszmötöljön, vagy sokan nem is nagyon értik, hogy mivel „fárasztják” őket. Azok a cégek, amelyek bevételei nagymértékben a felhasználói adatokra támaszkodnak, nem akarják megkönnyíteni a felhasználók számára az adatszolgáltatás megtagadását.

Régen is volt, de mára „iparosították”

Harry Brignull, egy az Egyesült Államokban élő független „felhasználói élmény” szakértő még 2010-ben határozta meg a „sötét minták” kifejezést, és azóta így hívja ezeket a saját weboldalán. Hasonló trükkök még az internet megjelenése előtt is világszerte léteztek, akár kereskedelmi trükkökre, célzott reklámokra vagy politikai manipulációkra, többé-kevésbé agresszív vagy passzív agresszív rábeszélésekre gondolunk világszerte. Az internet azonban sokkal agyafúrtabbá és erőteljesebbé tette a sötét trükköket. A weboldalak finomíthatják módszereiket a látogatók által adott nagyon specifikus visszajelzések felhasználásával, optimalizálva manipulációjukat olyan mértékben, amelyet a fizikai világ sohasem tudna ennyire „profin”.

Úgy gondolom, hogy az internet megkönnyítette annak iparosítását, ahogyan meggyőzzük, manipuláljuk és megtévesztjük egymást.

– állítja Brignull.

Kész vadnyugat! 

Az alapvető probléma mindezzel, hogy kellően precíz adatvédelmi törvények hiányában (nem, a GDPR sem az) nehéz az meghatározni, hogy mi az a megtámadható cselekedet vagy gyakorlat, amelyért már szankciókat lehetne kiosztani vagy perelni lehetne. A fogyasztóknak pedig nehéz arra rájönni, hogy mit akarnak nekik akaratlanul is eladni, vagy hogyan tudják felhasználni ellenük az adataik továbbadását, ha mindez a színfalak mögött történik.

Ez az egész kicsit olyan, mint a füst belélegzéséből vagy a sugárzási dózis megszerzéséből származó láthatatlan egészségügyi károk: amikor önnel ezek történnek, nem biztos, hogy észreveszi, viszont rejtett hatással van önre.

– állítja Brignull.

A magánéletbe való beférkőzés okozta károkat meglehetősen nehéz átgondolni és megérteni, hogy milyen hosszú távú következményekkel járhatnak. Miközben folyamatosan szivárogtatunk információkat magunkról az adatközvetítőknek, nem igazán vagyunk tisztában vele, hogyan használják fel ezeket.

– tette még hozzá a szakértő.

Emiatt Brignull és egyre több szószóló, szabályozó és törvényhozó úgy érzi, hogy jogszabályokra van szükség ezeknek a sötét mintáknak a felszámolásához, hogy a fogyasztók anélkül használhassák az internetet, hogy folyamatosan manipulálnák őket például pénzköltésre, és feliratkoznának olyan szolgáltatásokra, amelyekre nincs is szükségük, vagy feladják a magánszférába tartozó adataikat. Brignull meggyőződése, hogy a megfelelő szabályozás meghozhatja a gyümölcsét.

A megfelelő törvények tényleg oly módon alakíthatják át az internetet, hogy jól érezzük magunkat, amikor böngészünk, a helyett a totális »vadnyugat« helyett, ami most van. Nagy szükségünk van most erre.

(Recode)

(Borítókép: Shutterstock)