Nőnek a gleccsertavak, milliókat fenyegetnek az áradások
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Világszerte egyre növekvő számú emberre, akár milliókra jelenthetnek fenyegetést a gleccsertavak kitörése okozta áradások – figyelmeztetnek a szakemberek. Ahogy a bolygó melegszik és a gleccserek visszahúzódnak, az olvadékvíz felgyülemlik és a gátként szolgáló jég vagy morénák révén tavakat alkot.
Az elmúlt 30 évben ezeknek a gleccsertavaknak a térfogata, kiterjedése és száma 50 százalékkal növekedett világszerte. Amikor ezek a tavak túltelítődnek, fennáll a kockázata, hogy kitörnek és katasztrofális áradásokat okoznak – írja a Guardian.
Az Andok és a Himalája azon gleccserei, amelyek rendkívül meredek völgyekbe húzódnak vissza, magukban hordozzák annak a veszélyét, hogy a hegyoldal darabjai belehullanak a gleccsertavakba.
Az emelkedő hőmérséklet és a gleccsertavak kitörése okozta áradások közötti kapcsolat ugyanakkor bonyolult. A gleccsertavak kialakulása és növekedése ugyan összefüggésbe hozható az emberi tevékenységek okozta éghajlatváltozással, a katasztrofális áradások kiváltó okainak hátterében azonban gyakran nem éghajlati tényezők állnak, hanem például a morénák alkotta gát alakja, a földrengések, a tavakba zúduló jég- vagy kőlavinák, valamint a szélsőséges esőzés.
A gleccsertavakat potenciálisan veszélyessé tevő paraméterek egyike az esetleges áradás útjában élő lakosok magas száma.
A kitörés okozta áradásban közrejátszó megannyi tényező miatt azonban lehetetlen megbecsülni, hogy világszerte valójában hány emberre jelenthetnek konkrét veszélyt a gleccsertavak kitörései okozta áradások.
Egy 2016-os tanulmány szerint egészen addig világszerte legkevesebb 1348 dokumentált kitörés következett be, és ezek 24 százalékának volt valamilyen társadalmi hatása.
Több mint 12 ezer ember vesztette életét ilyen áradásokban. Közép-Ázsia volt a leginkább érintett régió, majd Dél-Amerika, az Alpok, Izland, Skandinávia, Északnyugat-Amerika és Grönland következett.
A tanulmányt jegyzők szerint Dél-Amerika és Közép-Ázsia az a két régió, amelyekben a legnagyobb valószínűség szerint a jövőben jelentős számú halálos áldozatot fognak követelni az ilyen áradások, súlyos infrastrukturális károkat okozva, elárasztva a mezőgazdasági területeket és elpusztítva az otthonokat.
A gleccserek világszerte megfigyelhető gyors visszahúzódása ellenére a gleccsertavak kitörésének gyakorisága valójában csökkent globálisan. A kutatók ezt az éghajlatváltozással magyarázzák.
A szakemberek előrejelzése szerint a gleccsertavak kitörése okozta áradások száma a következő évtizedekben kezd növekedni, és a folyamat egészen a 22. század elejéig eltart.