Arnold, Levente
17 °C
32 °C

Szenzációs magyar siker az angol vitaversenyen

2021.05.06. 13:51
Számos elitiskola tanulóját is maga mögé utasította két magyar diák, és megnyerte a brit parlamenti viták szabályai szerint tartott nemzetközi vitaversenyt Oxfordban.

Nem túlzás a bombasztikus cím: az Oxfordi Egyetemen középiskolások számára tartott, a brit parlamenti szabályok szerint megrendezett, rangos nemzetközi vitaverseny újonckategóriájának első helyét megszerző magyar csapat teljesítménye túlzás nélkül szenzációs, fantasztikus és páratlan. A hírről beszámoló Eduline honlap kiemelte, hogy a legyőzöttek között ott volt az egyik legrégebbi brit magániskola, a Harrow School csapata is. A két tizedikes magyar lány sikerének nagyságát az a tény csak növeli, hogy Magyarországon kevés oktatási intézményben működik vitakör, szemben számos európai és ázsiai országgal, ahol iskolai sportként űzik eme tevékenységet. 

A XVI. században alapított Harrow School tanulói között korábbi brit miniszterelnökök, Nobel-díjasok, sőt több arab és afrikai ország uralkodója is megtalálható. Nagy-Britannia egyik legpatinásabb és legdrágább bentlakásos iskolájában nyolcszáz fiú tanul, egy részük a vitakör tagja, ahol brit és nemzetközi vitaversenyekre készítik fel őket.

A két magyar versenyző, Balázs Julianna, a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium matematika, illetve Törőcsik Lili, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium természettudományi tagozatának tizedikes tanulói őket is maguk mögé utasították a tehetséggondozó programokat kínáló Milestone Institute diákjaiként. A több kategóriában meghirdetett 2021-es Oxford Schools nemzetközi vitaverseny újonckategóriájában indult kétfős csapatuk sikerét joggal lehet történelminek nevezni, ugyanis magyar csapat korábban még nem ért el ilyen jó eredményt. Ennek fő okát talán a nyelvi akadályok okozták eddig, ugyanis a résztvevőknek angolul, legtöbbször angol anyanyelvű diákokkal kell különböző közéleti, társadalmi és kulturális témákról ütköztetni nézeteiket.

Balázsy András, Milestone Institute, coach
Balázsy András, Milestone Institute, coach
Fotó: Balázsy András / Balázsy András

Nem véletlenül tartják a világ legmagasabban jegyzett vitaversenyének az Oxford Schoolst, ugyanis a világ több száz iskolájából érkeznek 14–18 éves tanulók, hogy részt vegyenek rajta. A selejtezőket négy kontinensen, a regionális döntőket az Egyesült Királyságban és Írországban tartják. Magába a helyben tartott döntőbe csak a 130 legjobban teljesítő kétfős csapat kerül be. A középiskolások a brit parlamentben megszokott szabályok szerint csapnak össze.

Ez a – több száz éves fejlődés nyomán kialakult – rendszer nemcsak a beszédek hosszát, a vitázók számát, hanem például azt is meghatározza, hogy ki és mikor tehet fel kérdéseket a megadott állítás mellett vagy ellen érvelő feleknek. A verseny során elhangzottak értékelését egy többtagú döntőbíróság végzi el. Az idei győztesek sajnos a koronavírus miatt online tartott döntő miatt nem láthatták a világ egyik legrégebbi vitatársasága, az 1823-ban alapított Oxford Union vitatermét, a csapatról például a pandémia miatt közös kép sem készült. 

Az Oxford Schools magyarországi selejtezőjét évek óta a Milestone Insitute szervezi, az intézet legnépszerűbb diákszervezete a Debating Society, amely 16 fős saját versenycsapattal is rendelkezik. A szervezetben 

Balázsy András debate coachként, felkészítőként dolgozik együtt a diákokkal.

Online kérdeztük az eseményről:

Mit érdemes tudni erről a formátumról?

Ebben a felállásban négy csapat egyszerre vitatkozik egymással. A két-kétfős csoportok egyik fele az ellenzéket, a másik a kormányoldalt képviseli. Ez azért is érdekes, mert a csapatok áskálódnak is egymás ellen, azazhogy például a kormányoldalon van két csapat, az nem jelenti azt, hogy egymást támogatják.

Mik szoktak lenni a témák? Kizárólag politikai, parlamenti témák kerülnek elő?

Rengeteg ilyen téma is előfordul, de szoktak lenni filozófiai, vallási, tudományos dolgok is. Például a döntőben a téma az volt, hogy a munkáltatóknak szabad-e tudniuk a jelentkező büntetett előéletéről. Ez számos filozófiai kérdést is felvet: folyamatosan büntetünk valakit, ha mindig elvárjuk, hogy ezt mindig tudtára hozza munkaadójának? Hol marad a rehabilitáció? Van-e joga a munkaadónak megtudni, hogy priusszal rendelkezik az illető?

Olvastam, hogy a felkészülés során a versenyzők még internetet sem használhatnak, nem nehezíti ez meg a válaszadást?

Összesen 15 percük van felkészülni, ebben természetesen nincs internet, de azt hiszem, ha lenne, az inkább meg is nehezítené a dolgukat. Mert kapkodnának, és a sok találat közül a rövid idő alatt nehéz lenne választaniuk. Így viszont a saját tudásukra alapozva adják meg a válaszokat.

Ez akkor felfogható egyfajta műveltségi vetélkedőnek is?

Valamilyen szinten az is. Az alapkoncepciókat, közgazdasági összefüggéseket, a külpolitikát, filozófiai, pszichológiai fogalmakat ismerniük kell, a környezetvédelem, a politikai jobb- és baloldal közötti eltéréseket, a konzervatív és liberális ideológiai különbségeket mind tudniuk kell.

Nem sok ennyi mindent elvárni egy középiskolástól?

Szerintem nem. Aki vitára jelentkezik, abban már ab ovo megvan a szellemi kihívások szeretete, egy versenyszellem, és kőkeményen tanulnak. A felkészítés során megadtam nekik, hogy mindennap el kell olvasni a híreket, nemcsak hazai, hanem külföldi orgánumokat, nyilván angol nyelven. Meg szoktam azt is határozni, hogy milyen publikációkból merítsenek. De ez nyilván nem megy úgy, hogy csak a verseny előtt kezd el olvasni.

Ez rá is vezetett a következő kérdésre, miben áll egy coach szerepe?

Igen, ezt rengetegen kérdezik. Hiszen mit csinál egy futballedző? Mindenki tudja, hogy „semmit”, hiszen a játékosoknak csak gólt kell rúgniuk! Viccet félretéve, adaptációs stratégiát, koordinált csapatmunkát, deduktív és intuitív logikát, pszichológiai analízist, beszédszerkezetet, vitastratégiát és kutatómunkát oktatok. Vannak ugyanis olyan versenyek is, ahol előre megadnak két-három témát. Összehasonlító elemzés, érvelés, nyilvános beszéd, kontextusba helyezés is szerepel a listán. Rengeteg minden.

Ahogy a szabályleírásban is kiderült, ez azért egy nagyon brit dolog. Hogy került Magyarországra?

Ilyen korábban is volt Magyarországon, a kilencvenes évek elején volt vitakultúra, de csak néhány iskolában maradt valami, csak pár vándorverseny maradt belőle. A Milestone és további néhány iskola angol nyelven vitázik, és furcsa módon hasznunkra vált a járvány, ugyanis minden versenyt online tartottak meg. Ez egy elég pénzigényes tevékenység, kiutazni mondjuk Szingapúrba egy versenyre, ez minimum öt ember egyhetes ott-tartózkodását jelenti. Viszont az interneten minimális regisztrációs díj ellenében már jelen lehetünk.

Kik indultak ezen a versenyen a már említett brit elitiskolán kívül?

Összesen 132 csapat volt, ennek a fele körülbelül az Egyesült Királyság területéről, a többi a világ minden részéről. Ennél persze jóval többen indultak, de csak a regionális selejtezők győztesei jutottak ki Oxfordba. Itthonról a milestone-os és az American School-os csapat indult, ők is nagyon elöl, az ötödik helyen végeztek, ami szintén egy nagyon szép siker.

Mi lehetett az a plusz, ami a mostani sikereket lehetővé tette?

Az egyik faktor mindenképpen az, hogy nagyon tehetségesek és szorgalmasak voltak a gyerekek, a másik faktor, hogy olyan technikákat alkalmaztam, mint például a saját csapatkoordinációs módszertanom. Úgy indultam neki a versenynek, hogy maximálisan felkészültünk, ezt mondhatjuk, el is vártam, ez egy jól megérdemelt győzelem volt.

Mi lehet a jövő? Indulhatnak a lányok, hogy megvédjék a címüket?

Indulhatnak, de most csak a Milestone-ról tudok nyilatkozni, ahol van több jó csapat is. Lesz megint selejtező, ha megint megnyerik, akkor indulhatnak, és ebben az esetben már egy másik kategóriában indulnak, és nem az újoncokéban, amit megnyertek. Az én ambícióm, az az, hogy megnyerjük a World Schools formátumban is a világbajnokságot, az a másik nagy formátum. Ez a brit parlamentivel ellentétben öttagú csapatokat jelent. 

Egyébként rettentően hasznos a gyerekek számára ez a tevékenység. Kiélezi az elméjüket, megtanítja őket a kritikus gondolkodásra, azonnal alkalmazkodnak az új helyzetekhez, gyorsan gondolkodnak. Ezt a képességet el lehet sajátítani, lehetne mindenhol oktatni, és egy olyan nemzeti sport lehetne belőle, hogy csak. Ráadásul, ha idegen nyelven kell vitázni, az a nyelvtanulásban is komoly segítséget jelent. Idegen nyelven gondolkodni kritikusan, ez elősegíti, hogy nem szakbarbárként állnak a kérdésekhez, hanem gyorsan össze tudnak kapcsolni hat-nyolc szakterületet, és rájönnek, mi is történik valójában.