Véget érhet a drónfenyegetés, aktív védelmet kapnak a Hiúzok

 A hadtörténelmet végigkíséri a kard és a pajzs, azaz a támadás és a védelem versengése. Már többször megkongatták a vészharangot a páncélozott harcjárművek felett, de újabb és újabb megoldások születtek a lánctalpas erődök védelmére. A II. világháborús kumulatív töltetű Bazooka és Panzerschreck ellen a kompozit páncél, a hatvanas évek jellemzően huzalvezérlésű irányított páncéltörő rakétái ellen a reaktív páncél jelentette a megoldást.

A közelmúltban lezajlott azeri-örmény háború dróntámadásai miatt sokan, és tévesen újból kihirdették, hogy 

Nos, a csúcstechnika valóban képes győzedelmeskedni elavult eszközök felett, pláne ha meglepetésszerűen alkalmazzák. Azonban a modern csatamező sokkal összetettebb annál, hogy ilyen egyszerű megoldásokkal uralható lenne.

A drónokról indított fegyverekhez hasonlóan számos modern páncéltörő rakéta támadja például a harckocsik gyengébb tetőpáncélját. Azonban ahogy az lenni szokott, hamarosan megszületett a védelem is ezen megoldás ellen.

Ebbe a folyamatba illik Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos mai bejelentése arról, hogy a Magyar Honvédség Hiúz (Lynx) gyalogsági harcjárművei integrált és hibrid védelmi rendszerrel lesznek felszerelve. A hibrid védelemben a hagyományos páncélzatot kiegészítő, angolul Hard-Kill Active Protection Systemnek (HK APS) nevezett megoldás lényege, hogy a harcjárműre indított páncéltörő fegyvereket, de akár ágyúlövedékeket is aktívan semlegesíti, jelentősen növelve ezzel az eszköz túlélési esélyeit. Természetesen, mint azt a Vaskupolánál látjuk, egyetlen rendszer sem képes 100 százalékos hatékonysággal üzemelni, ha így lenne, a cikk címe a Sebezhetetlen Hiúz lett volna.

A Rheinmetall által fejlesztett Strike Shield rendszer egyik előnye, hogy a Lynxet eleve a rendszert szem előtt tartva tervezték, azaz a plusz képesség nem növeli a jármű méretét, így az érzékelők, és az aktív ellenintézkedéseket végrehajtó modulok belesimulnak a jármű profiljába. A kormánybiztos kiemelte, hogy

A Lynx gyalogsági harcjárművek beszerzéséről, valamint az eszközök nagy részét idehaza előállító vegyesvállalat létrehozásáról szóló megállapodásokat 2020 szeptemberében írták alá a német Rheinmetall és a magyar állam képviselői, több mint 2 milliárd euró értékben. A StrikeShield aktív védelmi rendszer ezen belül több mint 140 millió eurót tesz ki.

Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb korábbi, jellemzően szovjet-orosz eredetű aktív védelmi rendszerek (Drozd, Stora) soft kill rendszerek voltak, fő feladatuk a lézeres, és egyéb módon történő célzás és irányítás zavarása volt, de nem rendelkeztek a lövedékek elleni védelemmel, ez a feladat kizárólag a jármű páncéljára hárult. Jól jellemzi a fenyegetés újszerűségét, hogy az eddigi aszimmetrikus küzdelmek helyett, egy úgynevezett peer, azaz egyenrangú, vagy hasonló technikai színvonalú ellenfél ellen készülő amerikai hadsereg csak 2020 decemberében írt ki pályázatot soft kill védelmi rendszerek beszerzésére a páncélozott harcjárművei számára. 

A StrikeShield ennél fejlettebb hard kill rendszer, így elképzelhető hogy a kormánybiztos által megjelölt 2022-es rendszerbeállás idején 

Hogy a rendszeresítendő, de a konkurens Krauss Maffei Wegmann által gyártott Leopard 2A7HU-ra is ez a rendszer kerül-e, arról még nincs információnk.