- Tech-Tudomány
- nílus
- szudán
- régészeti leletek
- vérfürdő
- afrika
- történelem
- régészet
- paleoantropológia
- british museum
Őskori vérengzés nyomait vizsgálják a régészeti helyszínelők
Őskori vérfürdők nyomait fedezték fel egy tömegsírban a mai Szudán északi részén, amikor újra megvizsgálták a hatvanas években feltárt csontokat. A Nílus keleti partján a világ egyik legrégibb, 13 400 éves, háborúkról árulkodó temetkezési helyének leleteit vizsgálták meg újra – közölték csütörtökön a tudósok. A korábban vélttel ellentétben a Dzsebel Szahaba-i sírhely nem egyetlen összecsapás emlékeit rejtette, hanem sorozatos erőszakos ütközetek nyomait.
A 61 férfi, nő és gyerek közül 41 csontmaradványain találtak legalább egy sérülést. A sebek leginkább dobófegyverektől, köztük dárdáktól és nyilaktól származtak. Némelyik be is gyógyult, ami arra utal, hogy az ember túlélte a harcot.
Tizenhat ember maradványain gyógyult és be nem forrt sebek is voltak. Mindez arra utal, hogy egy összecsapást túléltek, hogy aztán a következőbe belehaljanak.
A mikroszkópos vizsgálat olyan sebeket is azonosított, ahol kőfegyverek maradványai ágyazódtak a csontba.
A kiterjedt, senkit sem kímélő erőszak egyaránt sújtott férfit, nőt, akár négyéves gyereket is
– mondta Isabelle Crevecoeur, a Bordeaux-i Egyetem paleoantropológusa, a Scientific Reports tudományos lap friss számában megjelent tanulmány vezető szerzője.
A Nílus völgyében vadászó-gyűjtögető csoportok éltek a mezőgazdaság és az állattenyésztés elterjedése előtt. Emlősökre, köztük antilopra vadásztak, halat fogtak, növényeket és gyökereket gyűjtöttek. Kicsi, talán száz tagnál kevesebb lélekszámú csoportokban éltek. Noha a harcok okát nem könnyű megállapítani, annyi tudható, hogy a korszakban a száraz klíma esősebbre fordult, ami a Nílus gyakori, súlyos áradásához vezetett, és talán ez váltotta ki a klánok közötti harcokat a területért.
Szemben az egyes csatákkal vagy a rövid háborúkkal az erőszak itt rendszeres lehetett, az élet napi struktúrájának része
– mondta Daniel Antoine, a tanulmány társszerzője, a londoni British Múzeum egyiptomi és szudáni osztályának biorégészeti kurátora. A régészeti lelőhely a Nílus-völgy legrégibb, Afrika egyik legősibb temetkezési komplexuma – számolt be az MTI.