Ágyúszörnyet tesztel a kínai haditengerészet
20 csövű, Gatling-rendszerű fegyver tesztelését bemutató videók kerültek fel a kínai közösségi médiára, a Weibóra. A korábbi, szintén rekord csőszámú Type 1130 11 csövét majdnem megduplázó új fegyvernek nem csak ennyi az újdonsága. A feltöltött videók tanulsága szerint a fegyver egyszerre két csőből tüzel, így jelentősen megnő a találat esélye.
Joggal merül fel a kérdés, mi szükség van egy ekkora monstrumra, ráadásul úgy, hogy az orosz 30 milliméteres, hatcsövű verzió saját továbbfejlesztése, a hétcsövű Type 730 már több hajótípuson is rendszerben áll, és nemrég jelent meg a fent említett Type 1130 is. Zárójelben jegyzendő meg, hogy jelen esetben az amúgy a rendszeresítés évéről elnevezett szárazföldi rendszerekkel szemben, itt a csőszám/kaliber határozza meg a típusjelet, ezért nem túlzás arra következtetni, hogy az új típus neve Type 2030 lesz.
In China experimenting with 20-barelled CIWS, as I understand... pic.twitter.com/A1imN9CllX
— Yuri Lyamin (@imp_navigator) May 20, 2021
A gatlingok forgó csőkötegük által lehetővé tett páratlan tűzgyorsaságukról ismertek, ugyanis a csövekhez töltényűr is csatlakozik, így az eszköz tűzgyorsaságát lényegében a lőszeradagolás sebessége határozza meg.
A Type 1130 esetében 10 000 lövés/perc sebességet tartanak valószínűnek. Visszatérve a fenti kérdésre, a választ valószínűleg a hiperszonikus fegyverek megjelenésében kell keresnünk. A korábbi hajó elleni rakéták (AShM – antiship missiles) többsége hangsebesség alatti sebességgel repült.
A szovjet eszköztárban azonban már a hetvenes évek végére megjelentek a szuperszonikus, a hang sebességének két-háromszorosával repülő eszközök. Ellenük születettek meg a közelkörzeti, gatlingokkal felszerelt légvédelmi eszközök, a szovjet AK–630 és az amerikai Phalanx. Ezek logikus továbbfejlesztései a már említett kínai eszközök, azonban a hiperszonikus,
a hangnál ötször, sőt hétszer gyorsabb fegyverek leküzdésére
már nem elégségesek a korábbi megoldások.
Míg a hasonló fenyegetések ellen az amerikai haditengerészet hamarosan rendszerbe állítja a világ első hajófedélzeti lézerágyúját, addig a kínaiak, úgy néz ki, a hagyományosabb megoldások felé indultak el. Bár a húsz cső és az egyszerre két helyről tüzelő eszköz már feszegeti a koncepció határait.