![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Mark Dybul az Indexnek: A vírus idővel megtanulhatja megkerülni a mai oltásokat
![P 6344](https://kep.index.hu/1/0/3834/38346/383467/38346743_c84f4b8dc4ad9e4f2948d5c2558b4fbe_wm.jpg)
További Tech-Tudomány cikkek
-
Csaknem egy hónap után ismét le lehet tölteni a TikTokot az Egyesült Államokban
- Ultranagy energiájú szellem járta be a Földközi-tengert
- Már a NASA szerint is valószínűsíthető, hogy 2032-ben aszteroida csapódhat a Földbe
- Mesterséges intelligencia frissítheti a Chrome böngésző jelszavait
- Működik is, meg nem is a Meta gondolatírógépe
A professzor az Indexnek mindenekelőtt leszögezte, hogy a jelenlegi védőoltások nagyon okosan és stratégiailag abszolút helyesen a vírusok felszínén található tüskefehérjékre fókuszálnak, ezekhez riasztják az immunrendszert, amely aztán elpusztítja a veszélyes betolakodót. Ezek a tüskefehérjék azonban rendszeresen mutálódnak, ezért is van ennyi variáns a világban.
Kiemelkedően véd a Pfizer vakcinája a mutánsokkal szemben
Két rangos szakmai folyóiratban is megjelentek erről kutatások.
E változatok ellen a ma elérhető oltások egyaránt hatásosak, viszont Dybul szerint azt is látni kell, hogy az események természetes ritmusa miatt minden eddig megismert mutációt olyan országokban azonosítottunk, ahol még nem történt meg a megfelelő átoltottság. „Amikor nagyon sokan lesznek már beoltva – néhányan azonban sosem –, akkor az nyomást fog helyezni a vírusra, hogy próbáljon olyan irányokba alakulni, mellyel képes lesz megkerülni a ma elérhető vakcinákat” – véli a szakember.
Minden vírus állandó változásban van, a védettséget nem szerzett emberekben variánsok sora keletkezik folyamatosan. A vírus addig fog próbálkozni, azaz ugrándozni egyik emberről a másikra, amíg ki nem találja, hogy miként kerülheti meg azokat az antitesteket, amelyeket éppen a vakcinák hoztak létre.
Ebben az értelemben a tömeges oltások lassúsága tulajdonképpen az új vírusvariánsok születésének hajtóereje is egyben, akármilyen hasznos is mindez rövid távon.
Mikor jöhet el a pillanat?
A mutánsok kutatására 123 millió eurót szán az EU
Pályázati felhívást tett közzé az Európai Bizottság.
A világhírű járványügyi szakember az Indexnek konkrét prognózist is mondott, szerinte a következő 12-18 hónapban nagy a valószínűsége, hogy találhatunk majd olyan vírusvariánsokat, amelyeket
a mai vakcinákkal már nem fogunk tudni kordában tartani.
A washingtoni Georgetown Egyetem professzora lapunknak exkluzív nagyinterjút is adott, az Indexen most szombaton megjelenő beszélgetésben részletesen elmondja azt is, hogy mi lehet a hosszú távú megoldás a globális koronavírus-járvány leküzdésére.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)