Összementek a simabálnák

Egy kutatás szerint átlagosan egy méterrel kisebbek lettek az északi simabálnák, mint húsz éve, ami aggasztó a faj fennmaradásának szempontjából.

A Current Biology csütörtöki számában megjelent drónos és légi felvételekkel alátámasztott tanulmány szerint a veszélyeztetett fajok közé tartozó északi sima bálnák (Eubalaena glacialis) fiatal generációja már nem olyan hosszú, mint a húsz évvel ezelőtti példányok.

A kutatók szerint ezért az ember a felelős, ugyanis a halászat, a hajókkal való ütközés, valamint a bálnák táplálékforrásának klímaváltozás miatti északabbra költözése együttesen váltja ki ezt a hatást, amely a méretük csökkenésében is jelentkezik.

Egy faj méretének csökkenése súlyos következmény, hiszen az a faj túlélését fenyegeti, mivel a bálnáknak kevés utódja születik. A kutatók szerint a bálnák nem fejlődnek elég nagyra ahhoz, hogy gondozni tudják a borjakat vagy vemhesek legyenek.

Mindössze 356 északi simabálna maradt a Földön. 2010-ben még 500 példány élt. 

A legégetőbb gond a bálnák belegabalyodása a halászhálókba. A bálnák több mint 83 százaléka életében legalább egyszer beletekeredik egy ilyen hálóba, de olyan példány is akad, amely nyolcszor. Ha a háló nem is okozza a halálukat, a szaporodási képességükre hatással van.

A hajókkal való ütközés egy másik probléma. 2010 óta az éghajlatváltozás miatt a tengeri emlősök által fogyasztott planktonok északra és keletre vándoroltak, és ezzel a bálnákat érő balesetek száma is megnövekedett. A táplálkozóhelyek eltolódása további fizikai megpróbáltatást jelentett az északi simabálnáknak, amelyek már így is soványak voltak déli rokonaikhoz képest – számolt be az MTI.