A Facebook a legnehezebb játékon tesztelné a mesterséges intelligenciát

A számítógépes játékokat már évek óta használják mesterséges intelligenciák képességeinek felmérésére. A Google-höz tartozó Deepmind 2013-ban mutatott be olyan rendszert, ami emberfeletti módon tudott Pongot, Breakoutot és Space Invaderst játszani. A tesztelés eredménye azonban mégsem egy szuperül játszó MI- vagy még jobb játékok fejlesztése, ahogy a DeepMind alapítója, Demis Hassabis is rámutatott: az ilyen mesterséges intelligenciák később elképesztően bonyolult fehérjestruktúrákat fedeznek fel, vagy CT-felvételeket értelmeznek.

Az ilyen megerősítésalapú tanulási módszerek összetett gyártási folyamatok működtetésére, pénzügyi portfóliók kezelésére vagy önvezető autók irányítására képesek.

A megerősítéses tanulás legutóbbi eredményeit olyan szimulált környezetekben érték el, mint a StarCraft II, Dota 2 vagy a Minecraft. Ennek a fejlődésnek ugyanakkor jelentős költségei vannak számítási teljesítmény terén, nemegyszer több ezer grafikus kártya kell a futtatásukhoz, miközben előfordul, hogy nem vezet olyan eljárásokhoz, amik a játékon kívül is hasznosíthatóak.

– írták a Facebook AI-munkatársai, Edward Grefenstette, Tim Rocktäschel és Eric Hambro egy blogbejegyzésben.

Olyan környezetre van szükség, amelyek összetettek és a valós világ nehézségeit tartalmazzák, miközben nagyon gyorsak és alacsony a számítási igényük

– fogalmaztak.

A kutatók ezért közreadtak egy NetHack Learning Environment (NHLE) eszközt, amely a világ legnehezebb játékaként ismert NetHacken alapul.

A mágikus labirintus

Az először 1987-ben kiadott NetHack egy fantasy szerepjáték, amiben 50 szintből álló labirintusban kell alászállni fegyverek, varázspálcák, varázsigék és mindenféle eszköz használatával, egy ASCII karakterekből kirajzolódó világban, amiben a játék minden alkalommal egyedi pályákat generál.

A NetHack egy könyörtelen világ, és megnyeréséhez hosszú távú tervezés szükséges, mert ha a karakter elbukik, egy teljesen új labirintusban kell újrakezdenie. A sikeres végigjátszáshoz 25-50-szer több lépés szükséges, mint egy átlagos StarCraft II játékban. Az interakció a környezettel rendkívül összetett, és a siker záloga sokszor a képzelőerőn és a kreatív megoldásokon vagy a szabálykönyv felütésén múlik

– írják.

A NetHack másik előnye, hogy ősrégi, ezért nem vesztegeti az időt és energiát szépen árnyékolt pixelek megjelenítésével, ami felgyorsítja a gép tanulását. Utóbbi jelentőségét segít megérteni, hogy ha tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia betanítása nagyon drága mulatság: a Washington Egyetem fake news szűrőprogramja, a Grover kéthetes betanítása mintegy hétmillió forintba került, míg a GPT-3 szöveggenerátor 3,5 milliárdba.

Az NHLE előnye ezzel szemben, hogy egyetlen videókártyán naponta több milliárd lépést képes végigpörgetni.

A Facebook kutatói új eszközükhöz kihívást is mellékeltek: díjazni fogják a legjobb MI-t, a legjobb nem neurális háló alapú intelligenciát és a legjobb független fejlesztőt. A pályázat októberben zárul, a győzteseket decemberben hirdetik ki.

(Engadget)