![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
A jövő műanyaga még többet tud
![GettyImages-73735621](https://kep.index.hu/1/0/3865/38657/386570/38657083_19131635e9b09b07b1bc876ac6efdfb8_wm.jpg)
További Tech-Tudomány cikkek
-
Újabb átverés terjed a Facebookon, rossz kézbe kerülhetnek a jelszavaink
- Különleges égi jelenség lesz látható szerda este az égbolton
- SpaceX kicsiben: függőlegesen, fékezőernyő nélkül landoló rakétát épített két fiatal
- Los Angelesben állítják ki a világ egyetlen zöld dinoszaurusz csontvázát
- Mesterséges intelligenciával védené a Google a korallzátonyokat
A műanyagok csodálatosak, könnyűek, olcsók, sokoldalúak és tartósak, nem rozsdásodnak vagy rohadnak. Az új csodaanyag tömegtermelése volt a II. világháború utáni világ fogyasztói forradalmának kulcsa. A csapda azonban az, hogy az előnyei és hátrányai ugyanazok: mindenütt ott vannak és tartósak, vagyis nem bomlanak le.
A műanyagok jövője gazdasági, minőségi és logisztikai kérdés. Ma az ásványvizes flakon, amelyet a szelektív kukába dobunk, nem lesz újra flakon, sokkal nagyobb eséllyel plüssmackók tömőanyaga; és az újrahasznosítás története ezen a ponton – a mackó belsejében – meg is áll.
Minél olcsóbb az olaj a világpiacon, annál gazdaságosabb az új műanyagok használata az újrahasznosított helyett. A fogyasztók sem szeretnének többet fizetni, csak mert a csomagolóanyag biológiailag újrafelhasználható vagy lebomló.
A jövő az úgynevezett fenntartható műanyagoké,
ami alatt általában bioműanyagokat értünk: állati vagy növényi eredetű anyagokból, növényi olajból, keményítőből és cellulózból, kitinből előállított plasztikszerű anyagok, amelyek könnyen lebomlanak.
A biomassza mint alapanyag bőségesen rendelkezésre áll. Az élelmiszeripar évi hat-nyolcmillió tonna kitinben gazdag homár- és garnélarákpáncélt termel. Ezekből viszonylag egyszerűen kitozán állítható elő, amely például orvosi célú felhasználásra nagyon alkalmas bioműanyag. Hollandiában gombákkal állítanak elő polisztirollal azonos tulajdonságú egyszer használatos csomagolási töltőanyagot.
A forradalom második hulláma
A bioműanyagok 2014-ben mindössze a globális műanyagpiac 0,2 százalékát tették ki, de folyamatos tíz százalék fölötti növekedést produkált. Ez alól egyedül a világjárvány évei jelentettek kivételt, amelyek öt százalékkal vetették vissza a lebomló műanyagok iránti keresletet.
A jelenleg legelterjedtebb bioműanyag, a politejsav (PLA) ma még az olajból előállított műanyagokkal együtt mozog, lebontásához ipari komposztálás szükséges, de ilyen infrastruktúra hiányában a PLA környezeti előnyei ma nem tudnak érvényesülni.
Még komolyabb előnyökkel bír a polihidroxialkanoát (PHA), amely egy igazi körkörös anyag, ugyanis baktériumokkal állítják elő a szennyvízfeldolgozás során keletkező metánból. A PHA és PLA tulajdonságai ráadásul – az igazi műanyagokhoz hasonlóan – megfelelő fejlesztéssel az alkalmazási igényekhez alakíthatók. Az iparági szakemberek szerint ezek az anyagok képezik a forradalom második hullámát. Várakozásaik szerint már kevesebb mint egy évtizedre vagyunk attól, hogy az előállítás és újrahasznosítás infrastruktúrájának fokozatos kiépülésével elkezdjék átvenni a ma használatos műanyagok helyét.
(BCC Research, Nature, Warwick Knowledge Centre, Wikipedia)
(Borítókép: Emberek műanyag zacskókkal sétálnak a kínai negyedben 2007. március 28-án, San Francisco Kaliforniában. Fotó: David Paul Morris / Getty Images)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)