Boglárka
19 °C
35 °C

A jövő műanyaga még többet tud

GettyImages-73735621
2021.07.01. 18:13
A műanyag szuper, de a jövő műanyaga még többet tud: lebomlik, amikor kell.

A műanyagok csodálatosak, könnyűek, olcsók, sokoldalúak és tartósak, nem rozsdásodnak vagy rohadnak. Az új csodaanyag tömegtermelése volt a II. világháború utáni világ fogyasztói forradalmának kulcsa. A csapda azonban az, hogy az előnyei és hátrányai ugyanazok: mindenütt ott vannak és tartósak, vagyis nem bomlanak le.

A műanyagok jövője gazdasági, minőségi és logisztikai kérdés. Ma az ásványvizes flakon, amelyet a szelektív kukába dobunk, nem lesz újra flakon, sokkal nagyobb eséllyel plüssmackók tömőanyaga; és az újrahasznosítás története ezen a ponton – a mackó belsejében – meg is áll. 

Minél olcsóbb az olaj a világpiacon, annál gazdaságosabb az új műanyagok használata az újrahasznosított helyett. A fogyasztók sem szeretnének többet fizetni, csak mert a csomagolóanyag biológiailag újrafelhasználható vagy lebomló.

A jövő az úgynevezett fenntartható műanyagoké,

ami alatt általában bioműanyagokat értünk: állati vagy növényi eredetű anyagokból, növényi olajból, keményítőből és cellulózból, kitinből előállított plasztikszerű anyagok, amelyek könnyen lebomlanak.

A biomassza mint alapanyag bőségesen rendelkezésre áll. Az élelmiszeripar évi hat-nyolcmillió tonna kitinben gazdag homár- és garnélarákpáncélt termel. Ezekből viszonylag egyszerűen kitozán állítható elő, amely például orvosi célú felhasználásra nagyon alkalmas bioműanyag. Hollandiában gombákkal állítanak elő polisztirollal azonos tulajdonságú egyszer használatos csomagolási töltőanyagot.

A forradalom második hulláma

A bioműanyagok 2014-ben mindössze a globális műanyagpiac 0,2 százalékát tették ki, de folyamatos tíz százalék fölötti növekedést produkált. Ez alól egyedül a világjárvány évei jelentettek kivételt, amelyek öt százalékkal vetették vissza a lebomló műanyagok iránti keresletet.

A jelenleg legelterjedtebb bioműanyag, a politejsav (PLA) ma még az olajból előállított műanyagokkal együtt mozog, lebontásához ipari komposztálás szükséges, de ilyen infrastruktúra hiányában a PLA környezeti előnyei ma nem tudnak érvényesülni.

Még komolyabb előnyökkel bír a polihidroxialkanoát (PHA), amely egy igazi körkörös anyag, ugyanis baktériumokkal állítják elő a szennyvízfeldolgozás során keletkező metánból. A PHA és PLA tulajdonságai ráadásul – az igazi műanyagokhoz hasonlóan – megfelelő fejlesztéssel az alkalmazási igényekhez alakíthatók. Az iparági szakemberek szerint ezek az anyagok képezik a forradalom második hullámát. Várakozásaik szerint már kevesebb mint egy évtizedre vagyunk attól, hogy az előállítás és újrahasznosítás infrastruktúrájának fokozatos kiépülésével elkezdjék átvenni a ma használatos műanyagok helyét.

(BCC Research, Nature, Warwick Knowledge Centre, Wikipedia)

(Borítókép: Emberek műanyag zacskókkal sétálnak a kínai negyedben 2007. március 28-án, San Francisco Kaliforniában. Fotó: David Paul Morris / Getty Images)