Amerikát elérte a negyedik hullám

Az Egyesült Államokban az átmeneti visszaesés után ismét komoly emelkedést mutatnak a koronavírus-fertőzések számai. Eleinte úgy tűnt, csak izolált gócpontokról van szó. A floridai Orlandóban, vagyis a nemrég újra kinyitott és hatalmas kedvezményekkel csábító Disney World városában például megtízszereződtek az esetszámok. Mostanra azonban világossá vált, hogy az egész ország területe érintett, az USA mind az 50 tagállamában fokozatosan emelkedik a fertőzöttek, a kórházban ápoltak és a betegség következtében elhunytak száma. Ennek következtében több helyen, például Los Angeles megyében újra korlátozó intézkedéseket vezettek be a hatóságok. 

Derült égből?

A jelenség háttere eleinte nyilván ellentmondásos, hiszen az USA az elsők között kezdte meg az oltásokat, és a kezdetektől fogva a világ élvonalában járt és jár most is a beoltottak arányát tekintve. Itt érdemes megemlíteni, hogy bár az Egyesült Államokat például Nagy-Britannia megelőzte a beadott oltások népességhez viszonyított arányát illetően, ott még hamarabb és még nagyobb mértékben tapasztalták az esetszámok eleinte érthetetlen növekedését. A szigetország azonban más taktikát és részben más védőoltásokat is alkalmazott. Nagy-Britanniában a beoltottak igen jelentős hányada a részben helyi fejlesztésű AstraZeneca-oltást kapta, míg ez az Egyesült Államokban egyáltalán nem érhető el.

A másik döntő különbség, hogy Anglia és szomszédai az oltások alkalmazási előírásától eltérően arra törekedtek, hogy minél több ember kapjon legalább egy oltást ahelyett, hogy kevesebben kapják meg az egyébként előírt két adagot. Ebben volt is némi logika, mivel az első adatok arra utaltak, hogy például a Pfizer-oltása már egy dózis után is jelentős védettséget produkál, vagy inkább mondjuk úgy, produkált az akkor terjedő koronavírus-variánsok ellen. Jött ugyanis az indiai, újabban delta néven emlegetett mutáns, ami ellen a jelenlegi vakcinák védenek ugyan, de ehhez már mindenképpen szükséges a második, sőt akár harmadik dózis beadása is. Abban hasonlít a két ország, hogy mindkét helyen nagyon korán megjelent, majd gyorsan dominánssá vált az indiai variáns, feltehetőleg az USA-ban és a Nagy-Britanniában élő és dolgozó rengeteg indiai bevándorló révén. 

El is érkeztünk haza: mi vonatkozik ránk ebből?

Az indiai variáns dominánssá válása nálunk sem kétséges, ez csak idő kérdése. Így volt tavasszal a brit variáns esetében is, és ez is nagy valószínűség szerint ebből az irányból érkezik hozzánk majd folyamatosan. Hazánk eddig követte a gyártók és az engedélyező hatóságok előírásait, és kezdetektől fogva folyamatosan a két dózis beadására törekedtek. Ez néha a második dózisnak szánt szállítmányok egy részének visszatartásával járt, de elhozta a várt eredményt. Hazánkban a beoltottak kimagasló aránya rendelkezik két oltással. Ebben tehát inkább az amerikai helyzet jellemző ránk is, nem a brit.

További hasonlóság a beoltottak aránya, ami többé-kevésbé 50 százalék körül alakul az USA legtöbb tagállamában és hazánkban is. Különbség a felhasznált vakcinák aránya és milyensége. Nálunk, Nagy-Britanniához hasonlóan, felhasználásra került a brit–svéd AstraZeneca-oltás, de nem csak az. Hazánk felhasználta az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm-vakcinát is, és az utóbbi kettő indiai mutáns elleni védőhatásáról viszonylag keveset tudni. 

Mit lehet tehát tenni? 

Azt természetesen senki nem szeretné, ha Los Angeleshez hasonlóan nálunk is visszatérnének a korlátozó intézkedések. Amerikában a megoldást a védőoltások első és második dózisának további alkalmazásában látják a hatóságok, mivel az új kórházi esetek és halálozások 99 százaléka beoltatlan embereket érint. Emellett tette le voksát a jelenlegi (és a megelőző hat) elnök egészségügyi tanácsadója, dr. Fauci is. A Biden elnök által célként megjelölt 70 százalékos átoltottság ugyan nem valósult meg a kitűzött határidőre, vagyis a július negyedikei függetlenség napjának ünnepére, a helyi és országos hatóságok azonban nem adják fel. Pozitív és negatív motivációt is említenek kommunikációjukban, az oltások mellé ingyensör biztosítása, valamint a Covid-járvány miatt folyósított támogatások vakcinaellenesektől történő megvonása is szóba jött már.

Harmadik dózis?

Az amerikai egészségügyi kormányzat és a gyártók között ebben van egy kis nézeteltérés. Az előbbi képviselői, így például dr. Fauci is, amellett érvelnek, hogy ennek szükségességére jelenleg nincs tudományos bizonyíték néhány szűkebb betegcsoportot kivéve. A gyártók, elsősorban a Pfizer ezzel szemben azon a véleményen van, hogy a harmadik dózis elengedhetetlen, ha esetleg nem is a jelenlegi, de legalább egy frissített verzió formájában, melybe az újabb mutánsok elemzése során nyert információ is belekerülne. Ezen az úton zajlik a jelenlegi magyar fejlesztés is, amely egyenesen a Magyarországon fertőző vírusok alapján készül. Hazánkban egyre közelebb kerülünk a harmadik dózis alkalmazásához is, méghozzá az első kettőtől eltérő, tehát kevert oltásokkal. Ez a gyakorlatban jelenleg annyit jelent, hogy aki például az AstraZeneca- vagy a Szputnyik V oltásból kapta az első kettőt, náluk harmadik dózisként Pfizer vagy Moderna ajánlott, és így tovább. Ez a megközelítés a klinikai immunológiában nem ismeretlen, „heterológ boost” néven már évek óta alkalmazott eljárás. Logika tehát mindenképpen van benne. 

A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos, c. egyetemi tanár.  

(Borítókép: Betegek várnak az első adag vakcinájukra Amerikában. Fotó: Micah Green / Bloomberg / Getty Images)