A milliárdosok űrversenye tovább roncsolja a Föld légkörét
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Július 20-án Richard Branson után űrugrásra készül Jeff Bezos is. A milliárdos űrverseny súlyos következményekkel jár az atmoszférára nézve, tekintve, hogy egy rakéta elindításával nagyjából 300 tonnányi szén-dioxid kerül a felső légkörbe, ahol éveken keresztül megmarad.
Eloise Marais, a UCL fizikai földrajz docense szerint azzal, ha a kereskedelmi űrversenyt és milliárdos űrturizmust a Bezos és Branson alapította cégek népszerűvé teszik, felgyorsul a légkör szennyezése és bár a jegyárakat csak az utasok, a környezeti következményeket az egész bolygónk fizetni fogja.
Igaz, az űr felé induló rakéták által kibocsátott emisszió egyelőre is töredéke a polgári repülés során kibocsátottnak, évi 5,6 százalékkal nő az értéke a Marais által egy évtizede folytatott vizsgálat alapján.
2020-ban összesen 114 rakétaindítást kíséreltek meg a NASA szerint, ahol indításonként átlag 200-300 tonnányi szén-dioxid került a levegőbe, átlag négy utassal egy rakéta fedélzetén.
Ezzel szemben egy hosszú távú utasszállító repülőgép "csupán" 1-3 tonna szén-dioxidot bocsát ki utasonként, viszont napi átlag százezer repülőjárat közlekedik a Földön.
Ami miatt azonban veszélyesebbek a rakéták, az az, hogy indításuk során a különböző vegyi anyagok – szén-dioxid, víz, klór, metán, korom – közvetlenül a felsőbb légkörbe is jutnak, ahol – az alsó légkörben megtalálható – tisztító hatású élővilág híján sokkal lassabban oszlanak el, akár három éven át is megmaradnak és közben folyamatosan káros hatást fejtenek ki. A szén-dioxid például visszatartja a bolygóról kisugárzó hőt, így közvetlenül hozzájárul a globális hőmérséklet növekedéséhez. Ugyanígy a felső légkörbe kerülő víz és korom keveréke vastag felhőréteget alakíthat ki, melynek szintén hővisszatartó hatása lehet.
De az alsóbb légkört is veszélyezteti egy-egy kilövés. A hatalmas hő felszabadulásával járó rakétaindítás során ózon keletkezhet, mely a troposzférában üvegházhatást kelt, elősegítve a globális felmelegedést. Emellett rákkeltő reakciótermékei vannak, a szemet és a nyálkahártyát is zavarja és a tüdőt is roncsolja, légúti gyulladásokat idézhet elő. Ezeket a tüneteket és szövődményeket a nagyvárosi szmogos levegő is előidézheti, ilyen esetekre is próbál egészségügyi védelmet nyújtani a szmogriadó.
Jelenleg az űrben keringő szemét nagyobb problémát jelent, mint a rakéták által kibocsátott károsanyagok, ugyanakkor 2031-ig évi 17,15 százalékos növekedés jöhet a kereskedelmi űriparban a jelenlegi tempó mellett egy tanulmány szerint, mivel a fókusz az emberszállításon és az űrturizmuson van, nem pedig kizárólag az űrállomást célzó szállítmányozáson és kutatási munkán, illetve a műholdak pályára állításán.
Ez pedig a Blue Origin, a Virgin Galactic, a SpaceX és az általuk kínált fizetős szolgáltatások számlájára írható. Marais szerint a Szövetségi Légügyi Hatóságnak és a kormányoknak még most kellene szabályozás alá vetniük a kereskedelmi űrszektort, amíg nem késő és valamilyen módon korlátozni a rakétaindításokat.
Mert, bár rengeteg izgalmat és fejlődést hozhatnak a kereskedelmi űrugrások, mit sem érnek az elért eredmények, ha közben felgyullad alattunk a Föld.
(Borítókép: SpaceX rakéta felszállása 2019. április 11-én. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)