Nagyon fontos nap a kedd a Boeing űrhajójának

Múlt hét pénteken csatlakozott az új orosz kutatómodul, a Nauka a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A dokkoló manőver során a többfunkciós modul – mely hetven köbméterrel növeli az ISS lakható területét – tolóhajtóművei beindultak, ezzel elbillentve az ISS-t a pályájáról.

A korrigálás még aznap megtörtént, az űrállomás egy másik moduljának hajtóművei segítségével sikerült a repülésirányítóknak visszaállítaniuk a pályájára az ISS-t. Az orosz modul hajtóművei okozta váratlan manőver az ISS-en tartózkodó hét ember életét nem veszélyeztette, ám a Boeing Starliner kapszulájának második, emberek nélkül végrehajtott tesztjét el kellett halasztani miatta.

A Nauka hajtóműveinek váratlan működésbe lépése mögötti hibát az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz vizsgálja. A hivatal vezető tervezője, Vlagyimir Szolovjov közleményt adott ki az ügyben, ebben egy rövid távú szoftverhibát említ, amely közvetlen parancsot adott a modul hajtóműveinek bekapcsolására. A hibát a Roszkoszmosz szerint sikerült azóta javítani, a Nauka pedig biztonságosan üzemel.

Az új orosz kutatómodulon, melynek startját eredetileg 2007-re tervezték, a csatlakozás után kiegyenlítették a nyomást, a személyzet pedig fertőtlenítés után használatba vette. A Nauka a pihenő- és illemhely mivolta mellett tárolóként, illetve kísérleti laborként is funkcionál majd. Az Európai Űrügynökség egy 11 méter hosszú robotkart is fejlesztett hozzá, ám ahhoz, hogy a Nauka teljes funkcionalitását kihasználhassa az ISS legénysége, még több űrsétára is szükség lesz.

Kedden indulhat így az üres Boeing

A SpaceX Crew Dragon űrhajójához hasonló eszközt fejlesztett a Boeing, azonban szemben a SpaceX űrjárművével, a Starliner kapszula még nem állt forgalomba a Föld és az ISS között.

A tervek szerint 2020-ban már űrhajósokat kellett volna szállítania a Starlinernek, ám a 2019 végi tesztrepülés – melynek során rossz pályára állt az Atlas–V-ről leváló Starliner – után úgy döntöttek, halasztanak és tovább tesztelnek. Bár a 2019-es teszt végén a rossz pályáról is épségben visszatért a Starliner, ezzel bemutatva, hogy a biztonsági rendszerei megfelelőek, azóta nem próbálkozott a NASA és a Boeing új tesztrepüléssel. Annak ellenére sem, hogy a Boeing 410 millió dollárt különített el egy második tesztre.

A Nauka hajtóművének hibája okozta ISS-galiba miatt a Starliner múlt heti tesztjét augusztus 3-ra, rossz idő esetén augusztus 4-re tolták át. A NASA legfrissebb infói szerint az időjárás hatvanszázalékos valószínűséggel kedvező lehet egy augusztus 3-i startra.

Ha az augusztus 3-i, magyar idő szerint 19:20-as start sikeres, a Starliner az OFT-2 (Orbital Flight Test-2) küldetéssel egynapos utat fog megtenni a Nemzetközi Űrállomásra, ahol a tervek szerint augusztus 4-én, magyar idő szerint 19:37-kor dokkolni fog.

18 órával a kapszula dokkolása után az ISS fedélzetén tartózkodó asztronauták felnyitják majd a fedelet, és megkezdik az űrhajó vizsgálatát. A Starliner öt és tíz nap közötti időt tölt majd a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakozva, ahonnan az új-mexikói White Sands Rakétakísérleti Telepre tér majd vissza.

Amit a NASA látni akar az OFT-2 küldetésen, az a Starliner sikeres pályára állása, amivel mérhető a navigációs és vezérlőrendszerek megfelelő teljesítménye indítás, pályára állás és a légkörbe történő visszatérés során. Emellett vizsgálni fogják a kapszula belsejében a rezgéseket és az akusztikai hatásokat is, hisz ezek kiemelten fontosak élő személyzet szállításakor.

A mérésekhez most nem a Rosie the Rocketeer névre keresztelt antropometrikus teszteszközt használják majd, ami a Starliner parancsnoki székében kap helyet az úton. A Boeing által kifejlesztett Rosie a 2019 végi repülésen is részt vett, akkor tizenöt szenzorral rögzítette az űrkapszulában történő utazás emberi testre gyakorolt hatásait, most viszont csak ballaszt lesz, az adatgyűjtő szenzorokat ugyanis a székekben, illetve a kabin egyéb pontjain helyezték el.

A holtsúly mellett 180 kilogrammnyi hasznos rakomány is lesz a Starliner fedélzetén, amit a Nemzetközi Űrállomás személyzete a tervek szerint kipakol, s helyére 250 kilogrammnyi rakományt pakol, melyet a Starlinernek vissza kell hoznia a Földre. A NASA közleménye szerint a szállított teher egyszerű ellátmány, kellékek és berendezések az ISS-en történő élethez, mint ruhák és hálózsákok az asztronautáknak. Mellettük pedig a második világháborúban az amerikai repülőgyártáshoz hozzájáruló 19 millió nőnek emléket állító érmék, zászlók és transzparensek kerülnek fel a Nemzetközi Űrállomásra, köztük egy amerikai zászló, melyet a CFT-programban a Starlineren utazó asztronautáknak kell majd a Földre visszahozniuk.

Ha a Starliner sikerrel jár, a Crew Dragon mellett a NASA-nak két űrhajója is lesz ahhoz, hogy az ISS és a Föld között asztronautákat szállítson. A Boeing és a SpaceX 2014-ben nyerték meg a 2011-ben nyugalmazott űrsiklók utódjának szánt, többször használható űrjárművek fejlesztésére kiírt pályázatot. 2020-ra a SpaceX minden kritériumot teljesített, júniusban pedig végrehajtotta az első sikeres, emberes küldetését is.

(Borítókép: Boeing Starliner kapszula. Fotó: Joel Kowsky / NASA / Getty Images)