Alig tesz valamit a Facebook az antiszemita posztok ellen

Az angol–amerikai Center for Countering Digital Hate (CCDH) szervezet hat héten keresztül vizsgálta az öt legnagyobb közösségi platformot, a Facebookot, a Twittert, az Instagramot, a YouTube-ot, valamint a TikTokot, és az ezeken a felületeken megjelenő, rasszizmussal, antiszemitizmussal, nácizmussal és fehér felsőbbrendűséggel kapcsolatos több száz posztot figyeltek meg.

A CCDH összesen 714 különböző posztot vizsgált, melyek 7,3 millió emberhez jutottak el. Ezeket jelentették a különböző közösségi oldalak adminisztrátorainak a beépített rendszeren keresztül. Az összes bejelentésnek csupán 16 százalékára léptek a platformok, az esetek 84 százalékában semmilyen reakció nem történt – olvasható a kutatásban. Ez azt jelenti, hogy a moderátorok a bejelentések mindössze egyhatodára adtak reakciót.

A kutatás rámutat, hogy míg a képes tartalmakkal, például a náci jelképeket használó mémekkel szemben a közösségi oldalak algoritmusai egész gyorsan és hatékonyan lépnek fel, az összeesküvés-elméletekkel szemben, melyekben például a Rothschild családot vagy Soros Györgyöt hozzák összefüggésbe a koronavírus okozta világjárvánnyal, nem tudnak kellő minőségben intézkedni. Hasonló a helyzet a holokausztot tagadó cikkek és bejegyzések kapcsán is, a CCDH által jelentett esetek 80 százalékában nem történt ellenőrzés.

De a Twitter sem sokkal erősebb ilyen téren, ott 137 bejelentésből 15-re érkezett reakció a moderátoroktól, ami 11 százalék. Az Instagram és a TikTok az esetek 18, a YouTube a 21 százalékában lépett fel.

A Facebook helyzete a listán azért furcsa, mert a közösségi oldal 2020 novemberében szigorította felhasználási feltételeit és a gyűlöletbeszédre vonatkozó irányelveit, melyben a holokauszt tagadása vagy torzítása kiemelt figyelmet kapott, és az összes ilyen jellegű tartalom törlését ígérte a Facebook. Az irányelvek szigorítása reakció volt a Facebook részéről, mivel egy korábbi, a CCDH-éhez hasonló kutatás kimutatta, hogy a holokauszt szóra rákeresve a közösségi oldalon az algoritmus túlnyomórészt holokauszttagadó és a „zsidó háttérhatalom” létezését taglaló tartalmakat mutat a felhasználóknak.

Hódítanak az összeesküvés-elméletek

A CCDH megjegyzi, az összes vizsgált eset 67 százaléka, 477 poszt valamilyen antiszemita összeesküvés-elmélethez kapcsolódik. A közösségi oldalak összesítve 11,5 százalékban léptek fel ezek ellen, jelentősen kisebb mértékben, mint más, szélsőségesebb tartalommal szemben. Azért érdemes itt összesített eredményt vizsgálni, mivel a különböző, egységes hashtagek segítségével platformoktól függetlenül terjednek ezek a tartalmak.

Az IHRA (International Holocaust Remembrance Alliance) definíciója szerint antiszemita összeesküvés-elmélet az, ami „a zsidókról vagy a zsidóság hatalmáról valótlan, lealacsonyító, démonizáló vagy sztereotípiákon alapuló kijelentéseket tesz, idetartozik például különösen, de nem kizárólag a zsidó világ összeesküvés-elmélet vagy az a mítosz, hogy a zsidók uralják a médiát, a gazdaságot, a kormányzati vagy egyéb társadalmi intézményeket.”

A közösségi médiában a legnépszerűbbek a „zsidó bábosokról” szóló elméletek, a vizsgált posztok közel fele, 193 darab ebbe a kategóriába volt sorolható. Második helyen „a zsidó világrend” áll, melyhez a Twitteren, a TikTokon és az Instagramon kereshető hashtag is van, s az egyik vizsgált tiktokos videó milliós nézettséget ért el. Harmadik és negyedik helyen a Rothschild család és Soros György vannak, őket követik a világjárvánnyal és a 2001-es New York-i terrortámadással kapcsolatos összeesküvés-elméletek.

A riport megjegyzi, hogy ezek terjedésének könnyű talajt biztosítanak a keresőkifejezések, hisz egy-egy hashtag alatt a felhasználók több posztot találnak, a Twitter, a TikTok és az Instagram azonban ezeket nem moderálja kellő minőségben.

A Twitteren például kereshető és hashtagelhető a holokauszttagadók által gyakran használt „holohoax” kifejezés, az ezt tartalmazó több ezer posztból pedig a húsz legtöbbször retweeteltből tizennégy nyíltan holokauszttagadó.

Nem elég az automatizálás

A CCDH vezetője, Imran Ahmed szerint a kutatás megmutatta, hogy az algoritmusok és az automata védelmi rendszerek bevezetése, de még az emberi moderátorok által végzett felülvizsgálat sem jelent teljes megoldást a problémára.

A közösségi média, mint a társadalom kapcsolódási felülete, egy biztonságos tér lett a gyűlöletkeltő retorika következmények nélküli terjesztésére – mondta Imran Ahmed a Guardiannek.

Megoldásként a letiltás mellett a posztok láthatóságának és elérhetőségének csökkentését, az alapelveket megszegő tartalmak eltávolítását és a moderálás elmaradása esetén pénzbüntetést javasol a CCDH. A közösségi oldalak ugyanis birtokában vannak az eszközöknek, melyekkel például a hashtagek alatt terjedő tartalmakat megállíthatják, mégsem teszik meg ezt, például „a legitim történelmi vita” védelme melletti kiállásra hivatkozva.

A Facebook, a Twitter, a YouTube és a TikTok is reagált a kutatásra, mind a négy cég elítélte a gyűlölet bármely fajtáját nyilatkozataiban. A Facebook szóvivője szerint a tavaly bevezetett új szabályozással már sikerült eredményt elérniük, de munkájuk soha nem ér véget. A Twitter szóvivőjének ígérete szerint az érdekelt felek bevonásával megpróbálnak érdemben reagálni a kutatás által felhozott problémákra.

A TikTok, mely a kommentek formájában történő online zaklatás megelőzésében és a zaklatóként jelentett profilok eltávolításában a YouTube mellett a legjobb arányt érte el a vizsgálatban, határozottabb és szigorúbb fellépést ígért.

Online látszik, hogy a magyarok egyharmada antiszemita

A Medián által készített, július 20-án publikált éves jelentés a 2019–2020-as időszak vizsgálata alapján állítja, hogy a magyar társadalom 20 százaléka erősen, míg 16 százaléka mérsékelten antiszemita. Ez együtt a teljes lakosság 36 százalékát, tehát több mint egyharmadát teszi ki. Hann Endre, a Medián ügyvezetője szerint ez a nemzetközi tendenciákhoz hasonló, ennél sokkolóbb, hogy a megkérdezettek 23 százaléka helyeselné a numerus clausus újbóli bevezetését.

Bár Magyarország jobb helyzetben van a direkt módon félelmet okozó támadásokkal, például a fizikai atrocitásokkal szemben, mint Nyugat-Európa, az antiszemitizmus jelen van a magyar mindennapokban gyűlöletbeszéd, összeesküvés-elméletek és „közéleti antiszemitizmus” szintjén.

2020-ban az egy évvel korábbihoz képest a magyar interneten megnőtt az olyan cikkek, bejegyzések száma, melyek között feltűnt a CCDH vizsgálata által is említett összeesküvés-elmélet arról, hogy a koronavírus okozói a zsidók, akik az emberiségnek akartak ártani a vakcina kifejlesztésével. 2019-ben az 5G technológia bevezetése kapcsán terjedt egy hasonló, „cionista világösszeesküvésről” szóló elmélet.

Az online megjelenő verbális antiszemita esetek, például sértő kommentek növekedése feltehetőleg a vírus okozta bezártságból és a válságból eredő feszültségek agresszióval történő levezetése nyomán nőttek meg, véli a Mazsihisz.

De ahogy a világban, úgy Magyarországon sem tett jót az antiszemitizmusnak az izraeli–palesztin konfliktus. Ugyanakkor hazánkban a Mazsihisz szerint a zsidók megítélése javult az elmúlt évekhez képest. Nem azért, mert a magyarok általánosságban elfogadóbbak lettek, hanem azért, mert a sötétebb bőrű népcsoportok (arabok, afrikaiak) lettek a gyűlölködés célpontjai.

(Borítókép: Shutterstock)