Milliárdos biznisz a lefoglalt kriptovaluták ügye

Nem újdonság, hogy kriptovalutát foglaljon le az adóhatóság, évek óta ezt teszik, készletezik, majd árusítják a virtuális pénzt, melyeket bűncselekmények során foglalnak le. „Az autók és hajók mellett mindennapos lett az aukciókon, hogy kriptopénzt is lefoglalunk, majd áruba bocsátunk” – magyarázta a CNBC-nek Jarod Koopman, az IRS kiberbűnözés elleni osztályának igazgatója. 2019-ben 700 ezer, 2020-ban 137 millió, idén pedig eddig 1,2 milliárd dollár értékű kriptovalutát foglaltak le, ezeket aukciók keretében értékesítik.

Ahogy a kiberbűnözés egyre nő, s vele együtt egyre elterjedtebb és több lesz a kriptovaluta is, úgy nő az adócsalások, drogügyek és egyéb bűncselekmények során lefoglalt mennyiség is az állam zsebében. A CNBC riportja szerint a növekedés olyan gyors ütemben történik, hogy a kormány már a magánszektort is bevonta a tokenek tárolásához és értékesítéséhez.

A Selyemúttal kezdődött

2013-ban, a titkosított hálózaton keresztül online feketepiacként működő Silk Road (Selyemút) lekapcsolásakor került az amerikai kormány birtokába közel harmincezer bitcoin a Selyemút üzemeltetője, Ross Ulbricht tárcájából. A virtuális pénz akkor 19 millió dollárt ért, mai árfolyamon 1,1 milliárd lenne értéke.

A Selyemútról lekapcsolása előtt az Index is írt még 2013 elején. A feketepiacon főként droggal kereskedtek, de beszerezhetők voltak rajta keresztül illegális fegyverek, hamis okmányok is. Mindenért természetesen bitcoinnal lehetett csak fizetni, hisz ezzel a vásárlók és az eladók is bizonyos szintű anonimitást élveztek. A Selyemút tagadhatatlanul segített a bitcoin árfolyamát felpumpálni és használatát szélesebb körben elterjeszteni.

A kriptovaluta 2013-as lefoglalása teljesen váratlan volt, mondta a CNBC-nek az Amerikai Ügyészség vagyonelkobzási és pénzmosási osztályának New York körzeti vezetője, Sharon Cohen Levin. A Selyemút lekapcsolása után a szövetségi ügynököknek ki kellett találniuk, mit kezdjenek a lefoglalt kriptovalutával. „Senki nem csinált korábban hasonlót, akkoriban nem voltak cégek sem még, amik kriptokereskedelemmel foglalkoztak volna” – emlékezett vissza Levin. Végül az USA speciális szövetségi rendőri szerve, a Marshals Service lépett közbe és döntött úgy, hogy saját szervezésű aukción áruba bocsátja a lefoglalt kriptopénzt. Az aukció tárgyát végül a milliárdos tőkés, Tim Draper szerezte meg.

A szerv a régi, a módszer új

A Selyemút 2013-2014-es ügye adja alapját a módszernek, melyet a hatóságok ma is használnak a titkosított tokenek követésére és lefoglalására. Jud Welle, volt kiberbűnözési ügyész szerint a kormányzat mindig lépéshátrányban van a bűnözőkhöz képest, ha új technológiákról és innovációról van szó. Ám szerinte az elkövetkező három-öt évben az amerikai bűnüldözési szerveknél bekerülhet az alapképzésbe a kritpovalutákkal kapcsolatos bűnügyek oktatása is. „A pénz útjának követése nem újdonság, a pénz lefoglalása sem az. Amit tennünk kell, az az új módszerekhez történő alkalmazkodás” – magyarázza.

A kriptovaluták útjának jelenleg három főbb pontja van az Amerikai Egyesült Államok büntető igazságszolgáltatási rendszerén belül:

1. Keresés és lefoglalás.
2. A lefoglalt mennyiség számba vétele és értékesítése.
3. Az értékesítésből származó bevételek felhasználása.

Az első lépéshez több szervezet dolgozik együtt az IRS-sel, köztük az FBI, a titkosszolgálat, a Belbiztonsági Minisztérium, a Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA), de még az ATF, az Alkohol- és Dohánytermékek, illetve Lőfegyverek Forgalmával Foglalkozó Iroda is.

Az IRS részlege általában a kripto nyomkövetését és nyílt forrású hírszerzését kezeli, amely magában foglalja az adócsalás, a hamis adóbevallások és a pénzmosás vizsgálatát is. A többi szerv pedig a technikai részletekre fókuszálnak, mivel azok bővebb pénzügyi forrásból dolgozhatnak. A végrehajtási intézkedések (házkutatás, letartóztatás, lefoglalás) már a szervek közös fellépésében történik.

A lefoglalt virtuális pénznek speciális hardver tárcákat hoznak létre az ezzel foglalkozó ügynökök, a privát kulcsokat pedig kizárólag a hatóságok központjaiból lehet elérni, elejét véve a manipulációnak.

Az értékesítésbe bevonják a privát szektort is

Az Egyesült Államok Általános Szolgáltatási Hivatala (GSA), amely általában többségi szövetségi vagyontárgyakat, például traktorokat árverez, ez év elején részben átvette a Marshals Service-től az elkobzott kriptovaluták aukcióinak lebonyolítását, mivel túl nagy felelősség kizárólag egy szervet megbízni egy ilyen nagy pénzmozgással járó feladattal.

A privát szektorból bevont cégek a szerződés értelmében letétkezelési szolgáltatásokkal, könyveléssel, ügyfélkezeléssel, a tokenek, coinok és a blokkláncokhoz tartozó forkok kezelésével foglalkoznak. Jelenleg a San Francisco-i székhelyű Anchorage Digital áll szerződésben a Marshals Service-szel idén július óta, korábban a BitGo és az azt felvásárló Galaxy Digital intézte az ügyeket. Az Anchorage Digital lett az első, szövetségi szerződést nyerő bank, mely kriptovalutával kereskedhet.

A licitre bocsátás során gondosan kiszámolt mennyiségű kritpovalutát hirdetnek meg aukciónként, az IRS szerint nem céljuk elárasztani a piacot, ezzel beavatkozni az árfolyamba. Ugyanígy nem figyelik az árfolyamcsúcsokat sem, állítja Jarod Koopman, nem céljuk kijátszani a piacot a nagyobb nyereség érdekében.

A pénz további útja

Az aukciókat követően, mikor a kriptovalutát hagyományos fizetőeszközért eladták, két helyre oszlik szét a bevétel. A Kincstári Elkobzási Alap és az Igazságügyi Minisztérium Vagyonelkobzási Alap azok, melyek megkapják a licitből befolyó összegeket. A Kincstári Elkobzási Alap bevételének 60-70 százalékát az IRS kiberbűnözéssel foglalkozó osztályán át szerzi, ezzel az IRS a legnagyobb befizetőjük – állítja Koopman.

Miután a pénz az alapba került, azt rengeteg módon felhasználhatja az amerikai kormányzat, a Kongresszus például különböző projektek finanszírozására fordíthatja az összegeket, de a szövetségi hatóságok is kérvényezhetik, hogy visszafolyjon hozzájuk műveletek, beszerzések finanszírozására, ehhez a Pénzügyminisztérium jóváhagyása szükséges.

Arra azonban nincs egyelőre konkrét lehetőség, hogy követni lehessen, mennyit, mikor és kitől foglalnak le a hatóságok a kriptovalutákból, mondja Alex Lakatos, a washingtoni Mayer Brown ügyvédi iroda vagyonlefoglalási ügyekre szakosodott munkatársa. Ugyan az Igazságügyi Minisztérium fenntart egy weboldalt az elkobzási ügyekre, ám az nem világos, hogy ezen az összes aktív ügy látható-e.

Az Igazságügyi Minisztérium közlése szerint nincs központi adatbázis a lefoglalt kriptovalutákra és a velük kapcsolatos bűnügyekre és nyomozásokra vonatkozóan. Így nem tudni, hogy pontosan mekkora összeg van például a Marshals Service vagy a különböző állami szervek tulajdonában.

Azzal viszont, hogy egyre több hasonló ügy lát napvilágot az Egyesült Államokban, például az FBI áltat felgöngyölített Colonial Pipeline-t megbénító kibertámadásé, a magasabb szintű vezetői szervezeteket is arra kényszerülnek, hogy lépjenek.

(Borítókép: Chesnot / Getty Images)