Nyoma veszett a marsi kőzetmintának
Az amerikai űrügynökség kilenc év munkát és kétmilliárd dollárt fektetett a marsi élet után kutató programba. A Perseverance marsjáró februári sikeres landolást és utazást követően múlt pénteken hajtotta volna végre tudományos küldetésének egyik kulcsmozzanatát, amikor az egykori marsi tónak vélt Jezero-kráter talajából mintát vett kétméteres robotkarjára szerelt különleges fúrójával. A művelet azonban nem járt sikerrel, mivel a Perseverance fedélzeti fúrófejéből nem érkezett minta a titán tárolócsőbe.
A NASA munkatársai kamerával néztek a furatba és a kőzetmintát tároló csőbe is, de a kőzetnek rejtélyes módon nyoma veszett. A szakértők szerint a földi teszteken nem találkoztak ilyen jelenséggel, és mivel biztosak benne, hogy az automatikus fúrórendszer rendeltetésszerűen működött, a jelenség magyarázata szerintük az, hogy a kő nem viselkedett úgy, ahogy arra számítottak.
Biztos magyarázat egyelőre nincs, több részlet derülhet ki, amikor a Perseverance további fúrásokat végez, hogy megtöltse a magával vitt 43 mintatároló csövet.
A talajmintákkal a korábbi küldetéseken is akadtak gondok. 2008-ban a Phoenix „ragacsosnak” és kezelhetetlennek találta a marsi talajt. A Curiosity által fúrt kőzetek a vártnál keményebbnek bizonyultak. Legutóbb pedig a szeizmikus méréseket végző InSight szonda hőmérőzése hiúsult meg a vörös bolygó makacs felszíne miatt.