Miért lettünk depressziósabbak, ducibbak a járvány után?

A kutatók arra jutottak, hogy akik kihívásként tekintettek a pandémia miatti lezárásokra és fokozták fizikai aktivitásukat, mentálisan jobb állapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik fenyegetettségként élték meg ezt az időszakot és csökkentették a lehetséges mozgásra fordított idejüket. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói szerint  a fizikai aktivitásukat növelőkhöz hasonlóan kedvező pszichés kondícióval rendelkeztek azok is, akik alkalmazkodva a korlátozások adta lehetőségekhez, testmozgási szokásaikon csak részben változtattak, azok gyakoriságát nem, legfeljebb helyszínét változtatták meg.

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha a beltéri, konditermi, uszodai edzést kültéri biciklizéssel, sétával, túrával váltjuk fel, megőrizhető lelki egészségünk még a legszigorúbb korlátozások ellenére is

– mondja dr. Tóth Mónika Ditta pszichológus, a kutatás vezetője.

A 2021. április 15. és június 15. között zajlott online felmérésben összesen 1334 – tizennyolc évnél idősebb – személy vett részt. A járvány kezdete óta a megkérdezettek közel egyharmadának nem változott, míg 37 százalékának csökkent a fizikai aktivitása, 31 százalékuk pedig többet mozgott, mint a korlátozások előtt. 

A megkérdezettek közül minden harmadik személy tapasztalt súlynövekedést, 43 százalékuknak nem változott a súlya, és csupán valamivel több, mint egyötödük fogyott – részletezi a pszichológus.  Azok, akik a járványt megelőző időszakhoz képest kevesebbet mozogtak, jelentősen nagyobb arányban számoltak be testsúlynövekedésről, míg azoknak, akik többet sportoltak, a testsúlyuk stagnált (43 százalék, vagy tovább csökkent (31 százalék). 

A vizsgálatban résztvevők értékelték saját egészségi állapotukat is. Kiderült: az aktívabb életmódra áttérők, illetve azok, akik megtartották járvány előtti szokásaikat, kedvezőbben értékelték egészségi állapotukat, mint a passzívabb életformára áttért személyek.

Az inaktívabb életmódra váltók 62 százalékánál jelentkeztek legalább enyhe depressziós tünetek, míg a járvány idején többet mozgók körében ez az érték ugyan alacsonyabb, de így is magas: 46 százalék volt. Azoknál, akik a korlátozások ellenére nem változtattak testmozgási szokásaikon, a depresszió tünetei kevésbé jelentek meg, mint azoknál, akik növelték, vagy csökkentették a testmozgást.

A vizsgálatokból megállapítható, hogy a korlátozásokat megelőző időszakhoz képest aktívabbá válók, valamint aktivitásuk megőrzők jobb lelki állapotban voltak közvetlenül a járvány után, mint az inaktívabbak.